A sertéshús és a szeszes italok is érintettek.

Nem is gondolnánk, hogy honnan indul egy-egy mikroműanyagszál története a természetbeni körforgásban. Gyakorlatilag nem bomlik le, csak még kisebb darabokra, nanoműanyag részecskékre töredezik. Ezek számos módon hatolhatnak be az emberi szervezetbe.

Hacsak nem születik nemzetközi megállapodás, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a műanyaghulladék mennyisége várhatóan megháromszorozódik 2060-ra, jelentős károkat okozva – többek között az emberi egészségben is.

Tovább folytatódik Donald Trump amerikai forradalma.

Vásárlóik átverésével vádolja az Egyesült Államok legnépesebb megyéjének önkormányzata a két legismertebb kólacéget, mert műanyagpalackjaik szerinte nem igazán újrahasznosíthatók.

Az Unilever vezetősége azt várja az ENSZ folyamatban lévő műanyag-kezelési egyeztetési folyamatától, hogy az év végén olyan egyezménnyel végződjön, ami kiüti a műanyag csomagolóanyagokat.

Precedensértékű lehet az a per, amelyet Kalifornia állam indított a világ legnagyobb olajvállalata, az ExxonMobil ellen azzal a váddal, hogy közvetve hozzájárul a veszedelmes klímaváltozáshoz.

A dm drogérialánc a sok kicsi sokra megy elvét alkalmazza a spórolásban.

A műanyagszennyezés hatásait és következményeit a saját bőrünkön tapasztalhatjuk - erre hívja fel a figyelmet egy új kutatás. 

A műanyagszemét egyik legnagyobb forrása a tejtermékek csomagolására használt palackok és tégelyek sokasága, ám ezek eltüntetésének terén elkezdődött valami. 

Egy különleges enzimmel vették fel a harcot a műanyagok ellen Franciaországban. Az enzim segít alkotóelemeire bontani a műanyagot, amely ezek után újra értékesíthető lesz. A probléma elég nagy: világszerte a műanyagszemét kevesebb mint 10 százalékát hasznosítják újra, így évente 400 millió tonna műanyaghulladékának mintegy fele pedig a kukákba kerül.

Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen – derült ki az ENSZ-tagországok uruguayi tanácskozásának eredményéből.

Az utóbbi években, így idén is, egyre többször találkozhatunk a „műanyagmentes július” kezdeményezéssel. De mi is ez valójában? 2011-ben indult útjára Ausztráliából a „műanyagmentes július” kezdeményezés, melynek célja egy műanyagmentes világ megvalósítása. Mára ez egy globális mozgalommá vált több mint 170 ország részvételével.

Akinek kávézója, büféje van, tudja, hogy az ételdobozok és papírzacskók mellett elviteles poharakra is szükség van egy ilyen helyen. Hiszen a kávék és teák, valamint az üdítők esetében is érdemes biztosítani az elvitel lehetőségét, így jól szállítható poharak fognak kelleni. Nézzünk szét a kínálatban!

Ezt az ITM közölte ma. 

Hosszas huzavona után végül döntött a magyar kormány, és törvényben szabályozta a műanyag zacskók gyártását és forgalmazását az országban. A szigorító lépést a környezetvédők ujjongva, a műanyagcsomagolás-gyártó szakma a fogát szívva fogadta. A döntéstől a kormány az országban termelt műanyaghulladék csökkenését várja – de mit várnak tőle a gyártók?

A tápszer elkészítési módjának megváltoztatásával is sokat javulhat a helyzet. 

Múlt héten nyújtották be a tervezetet az egyszer használatos műanyagok jövő évi betiltásáról, ezt most egyszer csak visszavonták. Még dolgoznak rajta. 

Közeleg az egyszer használatos műanyagok részleges betiltásának határideje: a cégeknek egy év áll rendelkezésükre, hogy megoldást találjanak több eldobható műanyag eszközük kiváltására.

A MOL lezárta a tranzakciót, melynek eredményeként 100 százalékos tulajdonrészt szerzett a németországi székhelyű, műanyag újrahasznosítással foglalkozó Aurorában. A tranzakció révén a MOL megerősíti pozícióját az újrahasznosításra épülő műanyagtermékek piacán, valamint erősíti autóipari beszállító pozícióját is.

Hogyan lehet megelőzni, hogy teljesen ellepjen minket a műanyagszemét? Milyen kísérletek vannak a probléma orvoslására, és mit tesznek a legnagyobb szennyezők a válság enyhítése érdekében? Sorozatunk második részéből kiderül, hogy egy start up radikális újítással rukkolt elő, a Nestlé pedig külön központban kutatja a jövő csomagolásait.

Az ötvenes évek óta 8,3 milliárd tonna plasztikot gyártottak világszerte, aminek mindössze kilenc százalékát hasznosították újra. A többi jó esetben hulladék-lerakókba, rossz esetben a földekre, óceánokba, madarak és bálnák gyomrába került. Abban minden érdekelt fél egyetért, hogy ezen változtatni kell – arról viszont eltérnek a vélemények, hogy miként.

Elgondolkodott már azon, hogy az autóülésre helyezett pizza-doboz miért nem zsírozza be a huzatot? Vagy, hogy miért nem lobban lángra a mikróban a túlhevített popcorn? Azért, mert egészségünkre veszélyes műanyagokat tartalmaznak.

Kivezetik a műanyag bevásárlótáskákat a kínálatból.

Például könnyebb lett a saját márkás ásványvíz palacksúlya. A bevásárlótáskáik is hamarosan teljesen műanyagmentessé válnak.

Miközben Szlovákia is előttünk jár az egyszer használatos műanyagok betiltásában, addig Magyarországon semmilyen nyilvános terv nincs még, miként ültetik át az uniós irányelvet, amelynek értelmében 2021-től idehaza is tilos lesz több egyszer használatos műanyag termék forgalmazása. Ennek hátteréről kérdezték nemrég kollégánkat a Civil Rádió 117 perc című műsorában.

A műanyagipar mint 100 állami és magánszereplője írt alá nyilatkozatot Brüsszelben azt vállalva, hogy segítik egy jól működő uniós műanyag-újrafeldolgozási piac kialakítását.

Bár csökkenést mutat a műanyag termékek eladása, de csak nagyon kis mértékben.

Míg Szlovákiában nemrég konkrét lépéseket tettek az egyszer használatos műanyagok betiltására, addig Magyarországon egyelőre semmilyen döntés nincs a szigorításra. Ami biztos, az uniós irányelv értelmében 2021-től tilos több műanyag termék forgalmazása az Európai Unióban. Hogy ezt itthon miként fogják megvalósítani, nem világos. Most csak azt mondják: a kormánynak fontos, hogy a hazai vállalatok ne kerüljenek versenyhátrányba a szabályozás miatt.

Kék műanyag lehet benne.

Ma már mindenhol vannak mikroműanyagok: például a sarki jégtáblák alatt, az esővízben, a sörben, ivóvízben és még az ásványvizekben is.

Csak minimális egészségi kockázatot jelentenek az ivóvízben lévő műanyag mikroszemcsék. Mindez most az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentéséből derült ki.

Két év múlva lép életbe a szigorítás.

Augusztus 20-tól az éttermekből, kávézókból és automatákból is eltűnnek. Cserébe kialakítanak egy csomó ingyenes töltőhelyet, ahol a tartós műanyag palackokba lehet vizet tankolni.

Jövőre már nem lehet kapni az egyszer használatos műanyag palackokat az áruházláncnál.

Nyugat-Európához képest kissé döcögve ver gyökeret Magyarországon a környezettudatos viselkedés. A napi bevásárlásaink helyszíneként szolgáló üzletek kiváló terepet jelentenének a gondolkodásmód átformálására: itt mindenki megfordul és mindenki rengeteg (műanyag)szemetet termel. Amikor legutóbb kérdeztük a hazai áruházláncokat, még leginkább csak nagy szavakat és terveket kaptunk - mostanra viszont úgy tűnik, valóban elkezdtek cselekedni a kereskedők, sorra jelennek meg a hétköznapi vásárlásainkat is átalakító-zöldítő megoldások a boltokban. Ami meglepő lehet: a vásárlók körében tömeges igény van az eldobható nejlonzacskók lecserélésére, legalább tízezren már pénzt is adtak azért, hogy ne az ingyenes zacskókat kelljen használni a zöldségosztályon.

Az így létrejövő kéreg fenyegetést jelent a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra.

A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében. Valljuk be, ennek itt volt az ideje.

Kutatók a Maros üledékét vizsgálták.

És hasonló mennyiségben lélegezzük be a mikroműanyagokat, valamint rengeteg plasztikrészecske kerül a szervezetünkbe a palackozott vizek, sőt, a csapvíz fogyasztásával is a világ első műanyagfogyasztást vizsgáló tanulmánya szerint. A valós mennyiség azonban még ennél is sokkal több lehet, mert a táplálékainknak egyelőre csak nagyon vékony szeletét elemezték mikroöműanyag-tartalom szempontjából.

A 2021-től életbe lépő új szabályok megtiltják egyes olyan eldobható műanyagtermékek használatát, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetők. A környezetnek jó a döntés, a büféseknek, bisztrósoknak kevésbé - a változásra a fogyasztóknak is fel kell készülniük, hiszen a pluszköltségeket végső soron nekik kell majd megfizetni.

Elfogadták az erről szóló irányelvet.

A csomagolóeszközöket gyártó cégek és a vendéglátóipar is célkeresztbe került az eldobható műanyagok betiltásával, hiszen a műanyaghulladék egy részét az egyszer használatos csomagolóanyagok, elviteles dobozok teszik ki. Egyre nagyobb az igény, hogy lebomló, komposztálható ökoműanyag váltsa fel a korábban használt termékeket, mégis az látszik, hogyha valami többe kerül, nem szívesen áldoznánk a környezetvédelemre. Míg nem lesz kötelező, a cégek nem fognak tömegesen átállni az alternatív eszközökre – ehhez viszont már nincs sok idő hátra, 2021-től jön a szigorítás.

Az áruházlánc újrahasználható tasakokkal ösztönöz a környezettudatosságra.

Azoknak az egyszer használatos műanyag termékek az árusítását tiltalnák be két év múlva, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

Mától nem használnak eldobható műanyagot a maglódi Korzó éttermeiben, helyette jönnek a növényi alapanyagból készült tányérok, evőeszközök.

Furcsa ellentmondás van a kormány itthoni lépése a Fidesz szerdai tartózkodása között az EP-ben.

Az Európai Parlament ma megszavazta azt a jogszabálytervezetet, amely véget vetne az egyszer használatos műanyagoknak, többek között a tányérok, evőeszközök vagy fülpiszkálók használatának. Itt még nincs vége: a műanyagok használatát korlátozó lépéseket a cigarettacsikkekre is kiterjesztenék, bizonyos műanyag termékek fogyasztását pedig 25 százalékkal kellene csökkenteni a tagállamoknak 2025-ig.