Óriási a titkolózás, hogy mikor fogják betiltani a műanyagokat Magyarországon

(Fotó: depositphotos.com)

Augusztus végén három írásbeli kérdéssel fordult az LMP-s Ungár Péter és Schmuck Erzsébet Palkovics Lászlóhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszteréhez, hogy megtudják:

• A magyar kormány mikor fogja végre betiltani az egyszer használatos műanyagokat?
• Miért tartózkodtak tavaly az Európai Parlamentben elsöprő többséggel megszavazott javaslat szavazásakor?
• Miért nem valósult meg 2018 végén a már előkészített termékdíj törvény módosítása?

Előttünk járnak a szlovákok

A műanyag termékek visszaszorításának kérdése már hosszú ideje terítéken van nem csak nálunk, hanem az egész világon, és az látszik: az egyes országok, vállalatok sorra tiltják be ezeket a műanyagokat.

A mostani ellenzéki kérdések aktualitását az adta, hogy a szlovák kormány augusztus 21-én jóváhagyta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát a hulladékokról szóló törvény módosításáról, amelynek értelmében több egyszer használatos műanyag eszközt (többek között műanyag tányérokat, evőeszközöket, dobozokat, italkeverőket, szívószálakat) betiltanak Szlovákiában. A tiltás 2021-től lép érvénybe.

Ungárék egyúttal kiemelik azt is, hogy a szlovák kormány egyéb intézkedéseket is bevezet a hulladékgazdálkodás területén a környezet védelme érdekében. Például az újrahasznosításra összegyűjtött szemetet tilos lesz elégetni, változik a hulladék-nyilvántartás, valamint az illetékek mértéke is annak érdekében, hogy a könnyebben újrahasznosítható termék vagy csomagolás gyártóját alacsonyabb költségek terheljék. Az úgynevezett Hulladékkeletkezést Megelőző Program keretében pedig vállalták a csomagolásmentes üzletek támogatásának módszertanának kidolgozását.

Mindezek mellett Szlovákia Közép-Európában elsőként hamarosan bevezeti a PET-palackok visszaváltási rendszerét. Eközben Magyarország 2017-ben már neki akart futni a termékdíj-emelésnek, majd visszakozott a kormány. 2018-ban az ITM végül bejelentette, hogy 2019-ben már mindenképp növelik a díjat, valamint szigorítják, és végül teljesen betiltják az egyszer használatos műanyagok használatát (bővebben erről a keretes írásban – a szerk). Ezután néhány héttel később a Fidesz európai parlamenti képviselői tartózkodtak az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslat végszavazásán az EP-ben (a Fidesz tartózkodásáról itt írtunk részletesen), a hazai tiltásnak pedig azóta sincs semmilyen nyoma – emlékeztettek az ellenzéki politikusok.

A feltett kérdésekre szerdán Schanda Tamás János, a szaktárca államtitkára adott választ. Ebből lényegében egyáltalán nem derül ki, a kormánynak mi is a terve, menetrendje az egyszer használatos műanyagok betiltására, bár megjegyzik, kiemelt feladatnak tekintik a környezetvédelmet, a szennyező műanyagtermékek visszaszorítása nem magyar, hanem európai, globális érték.

Leírják azt is, az Európai Unió is megalkotta a Műanyag Stratégiát, amelynek keretében az Európai Parlament és az Európai Tanács is elfogadta az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelvet. A tagállamoknak két évük van az irányelv átültetésére a hazai jogrendbe, valamint az unió piacán forgalomba hozatali korlátozás alá eső műanyagokra vonatkozó jogszabály megalkotására.

Az ITM válaszából mindössze annyi derül ki, amit eddig is tudni lehetett a szigorítással kapcsolatban: az intézkedés megvalósításhoz a gyártóknak, forgalmazóknak alternatív megoldásra lesz szükségük, és megfelelő helyettesítő termékek kidolgozását kell elvégezniük. A tárca szerint ez nagyban kihat a magyar vállalatok hazai és nemzetközi versenyképességének megtartására is.

„A magyar kormány számára fontos szempont, hogy a hazai vállalatok semmilyen versenyhátrányba se kerüljenek. Ezért az uniós irányelv hazai átültetésénél átgondolt, szakszerű, a magyar érdekeket és a nemzetközi viszonyokat is figyelembe vevő intézkedéseket teszünk” – írta a minisztérium államtitkára.

Hogy a hazai gyártók és áruházláncok hogyan látják a szigorítást, az átállás kérdését, milyen alternatívák lehetnek ezekre a termékekre, a témával több cikkben is foglalkoztunk már. Összefoglaló cikkeinket itt és itt találja.

Nyárra ígérték a szemléletformálási stratégiát

Az ITM még májusban közölte, az EU által a műanyagok ellen indított harc jogszabályi kötelezettségei, tiltásai és korlátozásai mellett szükségesnek tartják a piacképes helyettesítő termékek felkutatását, és ezzel a versenyképesség megtartását, amihez innovációra, a gyártók és hasznosítók együttműködésére van szükség. Ezért már az év elején megkezdték az ipari és ágazati szereplőkkel az egyeztetést. A tárca kezdeményezésére létrejött egy közel 70 fős munkacsoport, akik a jogi, gazdasági, innovációs és fejlesztési javaslatokat vizsgálják.

Ezen túlmenően a tárca szerint elengedhetetlen a fogyasztók szemléletformálása, felhasználási szokásaik megváltoztatása is. Ezért az ITM a Széchenyi István Egyetemmel együttműködve nyárra elkészíti az Országos Fenntarthatósági Szemléletformálási Stratégiát – ígérték még tavasszal.

(Fotó: depositphotos.com)

Július közepén megkerestük az ITM-et, hogy megérdeklődjük, hol tart a stratégia elkészítése, mikor mutatják be, és pontosan mit fog tartalmazni. Megkeresésünkre azonban mindösszesen annyit válaszoltak: a stratégia jelenleg kidolgozás alatt áll, elfogadása után elérhetővé teszik.

Szeptember elején ismételten megkerestük a minisztérium sajtóosztályát több kérdéssel. Többek között azt szerettük volna megtudni, hol tart a szemléletformálási stratégia kidolgozása, mikor kerül a kormány elé bármilyen javaslat, előterjesztés a műanyagok visszaszorítására, valamint arra is kíváncsiak voltunk, konkrétan milyen eszközökkel képzelik el a műanyag termékek visszaszorítását. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Kerestük a Széchenyi István Egyetemet is, hogy ők miként vesznek részt a stratégia kidolgozásában, válasz az intézménytől sem érkezett.

Már most számos helyettesítő termék létezik a piacon, csak sokkal drágábbA vendéglátóipar számára a műanyagok helyett papírból, bambuszból, cukornádból és növényi keményítőből (PLA, CPLA) készült eszközök jelenthetnek alternatívát. Egy büfé átlagos rendelése műanyag poharakat, műanyag tányérokat, evőeszközöket és szívószálakat tartalmaz. Ezekből a termékekből már létezik környezetbarát, helyettesítő megoldás: tányérok kukoricakeményítőből, CPLA vagy fa evőeszközök, PLA szívószálak, PLA poharak. Hátrányuk, hogy az előállításuk sokkal költségesebb. Egy felmérés szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve a környezetbarát pohár a normál ár négyszerese, a tányér a duplája. A környezetbarát evőeszközök ára három vagy ötszöröse a hagyományos műanyagénak, a lebomló szívószálért háromszoros árat kell fizetni. Ez átlagosan 3,8-szoros drágulást jelent.