"Ami Ruandának, Kenyának és Ugandának sikerült, azt nekünk is el kell érnünk" - utalt Gerd Müller az egyre több afrikai országban bevezetett műanyagzacskó-használati tilalomra az Augsburger Allgemeine című lap honlapján ismertetett nyilatkozatában.
"A műanyag szívószálak betiltása nem elég, Németországnak nem szabad várnia Európára, hanem azonnal be kell tiltania az egyszer használatos műanyag zacskókat" - tette hozzá.
Nagy cégek is beszálltak
|
2021-től jöhet a szigorítás Az Európai Unió társjogalkotó intézményei tavaly év végén állapodtak meg a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról. Az Európai Parlament március végén hozott döntésével támogatta például a tányérok, evőeszközök, szívószálak és fülpiszkálók betiltását 2021-től. Hogy a hazai gyártók hogyan látják a szigorítást és az átállást, arról összefoglaló cikkünket itt találja. |
A miniszter kezdeményezésére megalakult a Prevent (megakadályozni) elnevezésű nemzetközi szövetség. A csaknem harminc vállalat, kutatóintézet, természetvédő szervezet és kormány, köztük a Coca-Cola, a Nestlé, a Természetvédelmi Világalap (WWF), és Indonézia és Ghána kormányának összefogásával alakított szövetség legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék.
Intelligens csomagolóanyag
Ezért igyekeznek kifejleszteni új, intelligens és nyersanyag-takarékos csomagolási eljárásokat, és megoldásokat arra, hogy a mégiscsak keletkező hulladékot helyben és minél nagyobb mértékben újrahasznosítsák, a maradékot pedig úgy helyezzék el, hogy ne veszélyeztesse az emberi egészséget és a természeti környezetet.
Eláraszt a szemét
Gerd Müller szerint mindebben fontos szerepe lehet a német technológiának, és az új fejlesztések révén a világ számos országában új munkahelyek jöhetnek létre. A miniszter reméli, hogy rövidesen további partnerek is csatlakoznak a szövetséghez. Az összefogásra nagy szükség van, mert ha nem történik változás, eláraszt minket a szemét.
A hulladék keletkezése az éghajlatváltozás jelentőségéhez fogható, az emberiség túlélését meghatározó globális probléma - emelte ki a német miniszter, rámutatva, hogy a most évi 10 milliárd tonnára tehető hulladéktermelés 70 százalékkal növekedhet az évszázad közepéig, mert a kevésbé fejlett országok egyre inkább felzárkóznak a Nyugathoz. A tengerekben, óceánokban lebegő műanyagtömeg pedig akár a jelenlegi tízszeresére is nőhet, és 2050-re meghaladhatja a halállomány tömegét.
Tovább növeli a bajt, hogy kétmilliárd ember olyan területen él, ahol egyáltalán nincsen hulladékgazdálkodás, ami azt mutatja, hogy ez a globális probléma is a legszegényebbeket sújtja a leginkább - mondta Gerd Müller.
Reagált a magyar tárca
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a német miniszter álláspontjára reagálva egy közleményt adott ki, amelyben azt írták, egyetértenek a megfogalmazottakkal, miszerint egyre növekvő műanyaghulladék ellen a lehető leghamarabb és leghatékonyabban kell fellépni.
Mint kitértek rá: az Európai Unió által a műanyagok ellen indított harc jogszabályi kötelezettségei, tiltásai és korlátozásai mellett a minisztérium szükségesnek tartják a piacképes helyettesítő termékek felkutatását, és ezzel a versenyképesség megtartását, amihez innovációra, a gyártók és hasznosítók együttműködésére van szükség.
Nyárra elkészül a stratégia
Az ITM már januárban megkezdte az ipari és ágazati szereplőkkel, többek között az Országos Kereskedelmi Szövetséggel is. A tárca kezdeményezésére létrejött munkacsoport közel 70 fővel vizsgálja a jogi, gazdasági, innovációs és fejlesztési javaslatokat. A kívánt hatás legeredményesebb eléréséhez elengedhetetlen a fogyasztók szemléletformálása, felhasználási szokásaik megváltoztatása is. E célból az ITM és a Széchenyi István Egyetem közötti együttműködésnek megfelelően nyárra elkészül az Országos Fenntarthatósági Szemléletformálási Stratégia.
|
Hogyan éljünk zacskómentesen? Milyen hatással lenne Magyarországon, ha itt is betiltanák a nejlon szatyrokat? Milyen megoldások vannak a zacskómentes életre? A témával ebben az összefoglaló cikkünkben részletesen is foglalkoztunk. |
Szaúd-Arábia egy időre leállítja a kulcsfontosságú Kelet-Nyugat kőolajvezetéket, miután Irak felől érkező drónok támadták az infrastruktúrát. 
