(MTI Fotó: Mohai Balázs) |
Az Európa Parlament megszavazta bizonyos egyszer használatos műanyag termékek betiltását 2021-től. A tiltólistára került eszközökről született döntés elsősorban a vendéglátósokat érinti.
Az új szabályok megtiltják egyes olyan eldobható műanyagtermékek használatát, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetők. Ezenfelül konkrét intézkedéseket vezet be a leggyakrabban hulladékká váló műanyagtermékek használatának visszaszorítása érdekében. Az irányelv értelmében 2021-től tilos lesz az egyszer használatos műanyag tányérok, evőeszközök, szívószálak, lufipálcák és fültisztító pálcikák használata.
Mindenkinek praktikus
Az egyszer használatos műanyag- és papíreszközöket forgalmazó Indepack Kft. árösszehasonlító elemzést készített a műanyag és környezetbarát termékekre.
Az egyszer használatos elviteles dobozok, nemcsak azért népszerűek, mert praktikusak a vendég és a vendéglátóhely számára is, hanem mert a jelenlegi NÉBIH szabályozás, csak igen bonyolult feltételekkel engedi az otthonról hozott dobozokban történő ételkiadást. A vendéglős csak akkor fogadhatja el az otthoni dobozt, bögrét, poharat, ha előtte a konyhatéren és a tálalótéren kívül ezeket megtisztítja. Sokan a tartós dobozokban látják a megoldást, amit a menzán majd becserélnek, de ennek higiéniai oldala megkérdőjelezhető. A tartós műanyag dobozok egy idő után karcolódnak, átveszik a korábban bennük tárolt ételek ízét, illatát.
Számos helyettesítő termék jelent meg a piacon. A műanyagok helyett papírból, bambuszból, cukornádból és növényi keményítőből (PLA, CPLA) készült eszközök állnak a vendéglátóipar rendelkezésére. Így festenek ennek vendéglátóipari költségei számokban:
Egy büfé átlagos rendelése műanyag poharakat, műanyag tányérokat, evőeszközöket és szívószálakat tartalmaz. Ezekből a termékekből már létezik környezetbarát, helyettesítő megoldás: tányérok kukoricakeményítőből, CPLA vagy fa evőeszközök, PLA szívószálak, PLA poharak. A jelenlegi árakat figyelembe véve a vizsgált, környezetbarát pohár a normál ár négyszerese, a tényér a duplája. A környezetbarát evőeszközök ára három vagy ötszöröse a hagyományos műanyagénak, a lebomló szívószálért háromszoros árat kell fizetni. Ez átlagosan 3,8-szoros drágulást jelent.
Hogyan éljünk műanyag nélkül? Hogyan látják a hazai gyártók az EU-s szigorítást és az átállást? Erről nemrég készült összefoglaló cikkünket itt találja. Ezen túlmenően, milyen hatással lenne a magyar vásárlókra, ha betiltanák a nejlon szatyrokat is? Milyen megoldások vannak a zacskómentes életre? A kérdéssel ebben a cikkünkben foglalkoztunk. |
A büfék, bisztrók a csomagolást nem külön árként tüntetik fel a fogyasztóknak, hanem minden esetben beépül az árba, így a csomagolóanyagok drágulásából adódó többlet költség az elfogyasztott ételek italok árában jelenik majd meg.
Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy a műanyagok betiltása valóban eredményez-e javulást a szeméthegyek csökkentésében. Ahhoz ugyanis, hogy a PLA valóban környezetbarát legyen, egy fontos lépés még hátra van. Ezek a termékek ugyanis csak ipari komposztálóban bomlanak le és szelektív gyűjtésük is még szervezésre vár. A többi növényi alapanyagból (fa, bambusz, cukornád) készült termék tömeggyártása sem biztos, hogy a kívánt környezetvédelmi célokat szolgálják, áll az Indepack közleményében.
Nyárra elkészül a magyar stratégia
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nemrég azt közölte: Európai Unió által a műanyagok ellen indított harc jogszabályi kötelezettségei, tiltásai és korlátozásai mellett szükségesnek tartják a piacképes helyettesítő termékek felkutatását, és ezzel a versenyképesség megtartását, amihez innovációra, a gyártók és hasznosítók együttműködésére van szükség.
Az ITM már januárban megkezdte az ipari és ágazati szereplőkkel, többek között az Országos Kereskedelmi Szövetséggel is. A tárca kezdeményezésére létrejött munkacsoport közel 70 fővel vizsgálja a jogi, gazdasági, innovációs és fejlesztési javaslatokat. A kívánt hatás legeredményesebb eléréséhez elengedhetetlen a fogyasztók szemléletformálása, felhasználási szokásaik megváltoztatása is. E célból az ITM és a Széchenyi István Egyetem közötti együttműködésnek megfelelően nyárra elkészül az Országos Fenntarthatósági Szemléletformálási Stratégia.