A popcornnal együtt faljuk a műanyagot is

Kép: Depositphotos

A rövidítve PFAS műanyagokból mintegy 4700-at tartanak nyilván. Ezekkel kezelik a szőnyegeket, a bútorhuzatokat, hogy ellenálljanak a foltoknak, ezek segítenek a tűzoltóknak megküzdeni az égő olajjal, gázzal. Ilyen műanyagok teszik lehetővé, hogy a hamburgerünk ne ragadjon be a papírba, amelyben kapjuk és a fast-food salátánkból ne legyen gusztustalan kupac.

Tudósok, környezetvédők azonban már évek óta riadót fújnak ezek ellen az „elpusztíthatatlan” műanyagok ellen. Azok ugyanis nagyon lassan bomlanak le, fertőzhetik a talajvizet s végül bejutnak a folyókba és a tengerekbe is. A PFAS vegyületek, különösen azok, amelyek hosszú szénlánccal rendelkeznek, károsíthatják az immunrendszert, a pajzsmirigyet, a vesét, májat, a nemi szerveket. Egyiküket, a PFOA-t, lehetséges rákkeltőnek minősítették: ez a vegyület 2-8 év alatt bomlik le a szervezetben, felezőideje a természetben 92 esztendő.

Jóllehet voltak az Egyesült Államokban lépések a lakosság megvédésére ezektől a műanyagoktól, a szakértők szerint azok elégtelenek. Egy új tanulmány most arra figyelmeztet, hogy bizonyos, mindennapos élelmiszerek bevihetik az ilyen anyagokat a vérkeringésünkbe.

Gyakorlatilag minden amerikai vérében kimutatható mértékű PFAS-anyag van.

Azoknál, akik sok rákot, kagylót fogyasztanak, főként a tengervízből kerülnek az élelembe ezek a vegyületek. Azok forrása lehet az élelmiszerek csomagolása is. Már 1992-ben kiderült, hogy a vizet, italokat tartalmazó pet-palackokból, az élelmiszerek csomagolására használt plasztikból a vegyi anyagok bekerülnek a folyadékba, az élelmiszerbe. A felmérések azt mutatták: kevesebb vegyszer kerül azok szervezetébe, akik túlnyomórészt otthon főzött ételt fogyasztanak és több azokéba, akik műanyag csomagolásban vásárolják ennivalójukat.

Az FDA, az USA élelmiszerbiztonságot vizsgáló hivatala idén 91 élelmiszert ellenőrzött PFAS-fertőzöttségre és 14-ben talált mérhető szennyezést – többek között csokitortákban. A hatóság szerint a „jelenlegi tudományos ismeretek alapján” ezek a szennyezések nem jelentenek veszélyt az egészségre, de a kutatók másként látják.

A Faroer-szigeteken, ahol a halfélék alapvetők a táplálkozásban, éveken át vizsgáltak csaknem 500 gyermeket. Kiderült, hogy akik vérében magasabb arányban voltak kimutatható PFAS-vegyületek, azoknál a diftéria és a tetanusz elleni védőoltások kevésbé voltak hatékonyak, gyengébb volt az immunrendszerük. Sokat egyelőre nem lehet tenni – mindenesetre műanyagok helyett tegyük a jó öreg zsírpapírba az ennivalót, tanácsolják a környezetvédők.

(wired)