Végveszély – másodszor fut neki az ENSZ a műanyagszennyezés globális szabályozásának

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) vezetésével Genfben nemzetközi tárgyalások kezdődtek, hogy nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szabályozást dolgoznak ki a műanyagszennyezési válság kezelésére, többek között a világ tengereiben felgyülemlett műanyaghulladékok felszámolására – számol be róla az ENSZ.

Augusztus 5. és 14. között tíz napon át 179 ország delegációi tanulmányozzák a Nemzetközi Műszaki Bizottság (INC) szövegét a tervezett szabályozásra. Az országok képviselőin túl több mint 1900-an vesznek részt a megbeszéléseken, akik 618 megfigyelő szervezetet képviselnek, köztük tudósokkal, környezetvédőkkel és ipari képviselőkkel.

A probléma

A genfi tárgyalások előtt a tekintélyes The Lancet orvosi folyóirat figyelmeztetést tett közzé, miszerint a műanyagokban felhasznált anyagok széles körben betegségeket okoznak „a műanyagok életciklusának minden szakaszában, és az emberi élet minden szakaszában”.

A folyóiratban idézett több mint két tucat egészségügyi szakértő szerint a csecsemők és a kisgyermekek különösen veszélyeztetettek. „A műanyagok súlyos, növekvő és kevéssé felismert veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a bolygóra, és évente több mint 1,5 ezer milliárd dolláros egészségügyi gazdasági veszteségért felelősek” – írta a tudományos lap.

A probléma mértéke hatalmas, a szívószálak, poharak és keverők, táskák és a mikrogyöngyöket tartalmazó kozmetikumok csak néhány példa az egyszer használatos termékekre, amelyek az óceánjainkban és a hulladéklerakókban kötnek ki.

A genfi tárgyalásokat Jyoti Mathur-Filipp, a műanyagszennyezéssel foglalkozó kormányközi tárgyaló bizottság (INC) ügyvezető titkára és az INC titkárságának vezetője vezeti.

„Csak 2024-ben az emberiség több mint 500 millió tonna műanyagot fogyasztott. Ebből 399 millió tonna hulladékká válik” – mondta.

A legfrissebb előrejelzések szerint a környezetbe szivárgó műanyag mennyisége 2040-re 50 százalékkal fog növekedni. „A műanyagszennyezés okozta károk költsége 2016 és 2040 között akár összesen 281 ezer milliárd dollárra is emelkedhet” – állította.

A lehetőség

A megállapodás támogatói jelentőségében a 2015-ös párizsi klímaegyezményhez hasonlították a műanyagszennyezés visszaszorításáról szóló potenciális egyezményt. Rámutattak arra is, hogy a kőolaj- és földgázipar állítólag nyomást gyakorol a megállapodás ellen, mivel az szállítja a műanyaggyártáshoz az alapanyagokat, és így ellenérdekeltek a felhasználás visszaszorításában.

Eddig öt tárgyalási ülésre került sor egy lehetséges műanyagszennyezés-megelőzési egyezményről. Az elsőre Uruguayban, 2022 novemberében, ahol az országok megállapodtak abban, hogy 2024 végéig megoldást találnak a válságra.További két konferencia követte ezt 2023-ban – Franciaországban és Kenyában. 2024 áprilisában Kanadában ülésezett a Kormányközi Tárgyaló Bizottság (INC).

Legutóbb, a tavalyi év végén a koreai Puszanban tartottak megbeszéléseket. Ezeket a tárgyalásokat felfüggesztették, miután a delegációk megállapodtak abban, hogy Genfben folytatják a tárgyalásokat.

Azonban a műanyagszennyezésről, beleértve a tengeri műanyagszennyezést is, jogilag kötelező érvényű eszközről szóló, utolsó tárgyalási forduló megbukott Busanban. Az országok egyik csoportja ambiciózus megállapodást keresett a termelés korlátozására és a káros vegyi anyagok fokozatos kivonására. De egy – többségében olajtermelő országok – csoportja elutasította a termelési korlátozásokat, és szűkebben a hulladékkezelésre kívántak összpontosítani.

A busani kudarc óta az országok a színfalak mögött dolgoznak, és Genfben, az ENSZ-ben folytatott tárgyalásokon újabb esélyt adnak ennek – írja a France 24.

„Pusantól kezdve széleskörű diplomáciai megbeszélések folytak eddig” – mondta Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) ügyvezető igazgatója. Az UNEP ad otthont a tárgyalásoknak, és Andersen szerint a különböző régiók és érdekcsoportok közötti párbeszéd lendületet vett.

„A legtöbb ország, amellyel beszéltem, azt mondta: »Azért jövünk Genfbe, hogy megkössük a megállapodást«.”

Szélesebb részvétel a tárgyalásokban

Az ecuadori diplomata, Luis Vayas Valdivieso, a tárgyalások elnöke elmondta, hogy egy hatékony, méltányos és ambiciózus megállapodás most már elérhető közelségben van. „Megközelítéseink és álláspontjaink eltérőek lehetnek, de a célunk ugyanaz. Mindannyian azért vagyunk itt, mert hiszünk egy közös ügyben: egy műanyagszennyezéstől mentes világban” – mondta hétfőn.

A tárgyalásokat vezető diplomata hozzátette, hogy levonták a tanulságokat a busani konferenciáról, és a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom mostantól részt vehet a legkényesebb pontokat, például bizonyos vegyi anyagok betiltását és a termelés korlátozását tárgyaló megbeszélésekben.

Az újrahasznosítás nem megoldás

A múlt havi ENSZ Óceán Konferencián több mint 95 ország miniszterei és képviselői írták alá a „Nizzai ébresztőként” emlegetett nyilatkozatot, amelyben részletesen kifejtették, mire van szükség egy valóban érdemi eredmény eléréséhez. Hangsúlyozták: elengedhetetlen a műanyag teljes életciklusát figyelembe vevő megközelítés, amely kötelező korlátozásokat ír elő a műanyaggyártásra, és fokozatosan kivonja a mérgező vegyi anyagokat – írja az Euronews.

„Az újrahasznosítással egyáltalán nem tudunk  a műanyagszennyezési válságból kilábalni: rendszerszintű átalakulásra van szükségünk ahhoz, hogy elérjük a körforgásos gazdaságra való átállást” – ragaszkodott Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója.

A találkozó egyik fő célja a műanyagfelhasználás csökkentésének kipróbált és bevált módjainak megosztása, mint például a nem műanyag helyettesítők és más biztonságosabb alternatívák.

„A műanyagszennyezési válság megoldásához le kell állítanunk a műanyagok nagy mennyiségben való előállítását” – mondta Graham Forbes, a Greenpeace küldöttségének vezetője.

A környezetvédelmi csoport és szövetségesei olyan szerződést akarnak, „amely csökkenti a műanyagtermelést, megszünteti a mérgező vegyi anyagokat, és biztosítja a finanszírozást az átálláshoz egy fosszilis üzemanyagoktól és műanyagoktól mentes jövőre” – mondta.

„A fosszilisenergia-ipar teljes erőbedobással küzd” – jegyezte meg, hozzátéve: „Nem hagyhatjuk, hogy néhány ország határozza meg az emberiség jövőjét a műanyagszennyezés tekintetében.”

Múlt hét elején a világ minden tájáról több mint 60 vezető tudós sürgette a kormányokat, hogy Genfben állapodjanak meg ambiciózus és betartható intézkedésekről.

„Ez nem pusztán egy cselekvésre való felszólítás – ez a tudományos közösség tanúságtétele” – mondta Steve Fletcher professzor, a Revolution Plastics Intézet igazgatója és a Cambridge Prisms: Plastics című tudományos folyóirat főszerkesztője, amelyben a felszólító állásfoglalásokat közölték.

„Évtizedek óta figyeljük, ahogy egyre csak gyűlik a (műanyagszennyezésekkel) kapcsolatos bizonyíték. Ez az egyezmény annak próbája, hogy a világ hajlandó-e úgy szabályozni a műanyagokat, ahogyan azt a válság súlyossága és sürgőssége megköveteli.”