De mi a gond a műanyagokkal? A legnagyobb probléma a műanyagokkal, hogy bár a legtöbbet csak nagyon rövid ideig használjuk, de több száz évig eltart, mire teljesen lebomlanak. Például: évente 358 millió tonna hőre lágyuló italos palackot állítanak el, amiből évi 10-20 millió tonna a tengerekbe és az óceánokba kerül. A tengeri élőlények, halak elfogyasztásával ezek a mikro műanyagok további élőlények és az emberek szervezetébe is belekerülhetnek, ami különböző emberi megbetegedésekhez és az előlények pusztulásához vezethetnek.
Az idei évnek egy különleges apropót ad, hogy 2021. július 1-től az EU és a magyar parlament is tovább korlátozta a műanyagok felhasználhatóságát. Betiltotta, illetve jelentősen korlátozta többek között a műanyag tányérok, poharak, evőeszközök, fültisztító pálcák, szívószálak, eldobható szatyrok előállítását, forgalmazását. Bízzunk benne, hogy ez a lépés a környezetbarát anyagok felé fogja terelni a gazdasági élet szereplőit, így csökkentve a műanyag hulladék mennyiségét.
De mit tehetünk mi a műanyag szemét terjedésének megállításáért? Ahol tudjuk helyettesíteni a műanyagokat más természetes anyagokkal, ott mondjunk nemet a műanyagok használatára (PET palack helyett használjunk kulacsot, műanyagzacskó helyett vászonból készültet, eldobható doboz helyett saját ételhordót stb.). Lényegében erről szól a műanyagmentes július, hogy miképpen tudjuk nélkülözni a műanyagot a mindennapi életünk során. A felhasznált műanyagot gyűjtsük szelektíven, mert a műanyag hulladékok újrahasznosításával elkerülhetjük, hogy a műanyaghulladék a vizeinket vagy a levegőnket szennyezze.
Kevésbé közismert, hogy már a befektetéseinkkel is segíthetjük a műanyagok és a környezetszennyezés visszaszorulását és nem csak júliusban.
Az elmúlt időszakban egyre több szó esik a fenntartható növekedést és fejlődést szem előtt tartó befektetésekről, hiszen a koronavírus járvány okozta sokk kapcsán egyre több területen merül fel a kérdés, hogy miként építhetünk fel egy fenntarthatóbb világot. Ezekben a befektetési alapokban a fenntarthatóság általában a következő három módszertan szerint jelenik meg:
- az ESG (enviroment, social, goverment) alapokba egy pontozáson alapuló rendszer szerint az alapkezelők azon vállalatok és államok részvényeit illetve kötvényeit vásárolják, amelyek működésük során a környezeti, társadalmi vagy államigazgatási/vállalatirányítási hatás szempontjából elérnek egy fenntarthatóság szerint kívánt szintet.
- a tematikus alapok, olyan vállalatok papírjait tartalmazzák, amelyek egy téma köré – például vízgazdálkodás, klímaváltozás – csoportosulva az adott területen tevékenységük során sokat tesznek a fenntartható fejlődésért.
- az impact investing alapok pedig olyan cégek részvényeit tartalmazzák, amelyek a tevékenységükkel/termékeikkel aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy egy fentarthatóbb világban élhessünk.
Az a tévhit sokak fejében él még, hogy a fenntarthatóság és a jó hozam kizárják egymást. Az emberek fenntarthatóság kapcsán gyakran nonprofit vagy valami kevéssé üzleti alapú tevékenységet folytató vállalatokra gondolnak, azonban a befektetések kiindulási pontja bizonyos szektorok kizárása, amelyek a fenntarthatósággal ellentétes irányba mozognak. Ilyen például a dohányipar és a fosszilis anyagok gyártása.
A fenntartható fejlődés befektetéseknél az alapok kezelésében az egyik szűrő a fenntarthatóság a fent leírt módszerek egyike szerint, viszont a másik legalább olyan fontos tényező a hagyományos alapokhoz hasonlóan a nyereségesség és ezen cégek pénzügyi mutatói, jövőbeli kilátásai.
A fenntarthatóság tehát nem jelent kompromisszumot a hozamok tekintetében, sőt a jövőben várhatóan a nyereségesség egyik alapkritériuma lesz a befektetésekben. Ráadásul egész évben segíthetjük ezen befektetéseink által a műanyag mentes július célkitűzéseinek megvalósulását.
(A szerző a KBC Equitas munkatársa)
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
