A G20-ak környezetvédelmi és energiaipari miniszterei a Tokiótól északnyugatra fekvő Karuizava városban tanácskoztak a tengeri környezetszennyezés problémáiról a június 28-29-i oszakai G20-csúcstalálkozót megelőzően.
Miről szól a megállapodás?
A találkozón létrejött megállapodás a 2017-es hamburgi G20-csúcson elfogadott akcióterv (G20 action plan on marine litter) alapjaira építve az intézkedések alkalmazásának olyan keretrendszerét hozta létre, amely - bár önkéntes alapon, de - megkönnyíti a tengerek műanyagszennyezésének csökkentését.
Az intézkedési keretrendszerben a G20-tagállamok törekednek arra, hogy az alapanyagok életciklus-szemléletű alkalmazásával csökkentsék a keletkező hulladék mennyiségét, megosszák egymással a legjobb gyakorlatról szerzett tapasztalataikat, ösztönözzék az innovációt, valamint fokozzák a környezetszennyezés mértékének tudományos felügyeletét.
Évente mintegy 300 millió tonna műanyaghulladék keletkezik a világon, ebből nagyjából 8 millió tonna kerül a világ óceánjaiba az ENSZ adatai szerint. A legtöbb műanyaghulladék az ázsiai országokból, köztük a G20 olyan tagállamaiból, mint Kína és Indonézia kerül a világ tengereibe.
40 kilónyi zacskó egy bálna gyomrában
Az, hogy mekkora probléma a tengerek szennyezésre, mi sem mutatja jobban, hogy nemrég negyven kilogramm műanyag zacskót találtak egy bálna gyomrában, melynek tetemét a Fülöp-szigeteken mosta partra a tenger. A fiatal Cuvier-féle csőröscet az emésztőrendszeri sokk miatt pusztult el, miután negyven kilogramm műanyagzacskót nyelt le – írta a Guardian.
A Mindanao szigeti Davao város D'Bone múzeuma Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a boncoláskor 40 kilogramm műanyagzacskót, köztük 16 rizses zsákot, négy, banánültetvényeken használt zsákot és rengeteg bevásárlózacskót vettek ki az emlős gyomrából.
A múzeum tengerbiológusai szerint soha ennyi műanyagot nem találtak egyetlen bálnában sem. Rohamosan nő az eldobható műanyagzacskók használata Délkelet-Ázsiában. 2017-ben az Ocean Conservancy tengervédő szervezet azt állapította meg, hogy Kínában, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Vietnamban több műanyagot zúdítottak az óceánba, mint a világ többi részén együttvéve.
Rengeteg műanyag jut be a szervezetünkbe
Egy, az Environmental Science and Technology szaklapban megjelentett kutatás pedig korábban megpróbálta megbecsülni, mennyi műanyagot visz be az ember a szervezetébe szándékolatlanul, pusztán a környezet plasztikszennyezése miatt. A felmérés szerint az évente bevitt műanyagrészecskék száma az átlagembernél nagyjából 50 ezer, és belégzéssel is hasonló nagyságrendben kerül be a szervezetünkbe a mikroplasztik.
A valós szám azonban ennél is jóval magasabb lehet, mert a kutatók csak néhány étel és ital összetételét vizsgálták meg, illetve drasztikusan növelheti a bevitt műanyag mennyiségét, ha valaki például előszeretettel fogyaszt plasztikpalackos ásványvizet. Hogy pontosan milyen káros hatásai vannak a szervezetünkre a mikroműanyagoknak, az egyelőre nem ismert, de lehetséges, hogy a testünkben mérgező anyagok oldódnak ki belőlük. További részletek korábbi cikkünkben. >>>
Az orosz-ukrán és az örmény-azerbajdzsáni konfliktus komoly hatással van az eurázsiai regionális biztonsági keretrendszerre. Káncz Csaba jegyzete. 
