Hirdetés
Hirdetés

Legalább 50 ezer műanyagrészecskét eszünk meg évente

2019. június 05., 20:29
Privátbankár.hu
Cimkék
környezetszennyezés
, műanyag

És hasonló mennyiségben lélegezzük be a mikroműanyagokat, valamint rengeteg plasztikrészecske kerül a szervezetünkbe a palackozott vizek, sőt, a csapvíz fogyasztásával is a világ első műanyagfogyasztást vizsgáló tanulmánya szerint. A valós mennyiség azonban még ennél is sokkal több lehet, mert a táplálékainknak egyelőre csak nagyon vékony szeletét elemezték mikroöműanyag-tartalom szempontjából.

Elkészült a világ első olyan kutatása, mely megpróbálja megbecsülni, mennyi műanyagot visz be az ember a szervezetébe szándékolatlanul, pusztán a környezet plasztikszennyezése miatt. A felmérés szerint az évente bevitt műanyagrészecskék száma az átlagembernél nagyjából 50 ezer, és belégzéssel is hasonló nagyságrendben kerül be a szervezetünkbe a mikroplasztik. A valós szám azonban ennél is jóval magasabb lehet, mert a kutatók csak néhány étel és ital összetételét vizsgálták meg, illetve drasztikusan növelheti a bevitt műanyag mennyiségét, ha valaki például előszeretettel fogyaszt plasztikpalackos ásványvizet.

Hogy pontosan milyen káros hatásai vannak a szervezetünkre a mikroműanyagoknak, az egyelőre nem ismert, de lehetséges, hogy a testünkben mérgező anyagok oldódnak ki belőlük. Egyes részecskék olyan kicsik, hogy a szöveteinkbe is behatolhatnak, és immunreakciókat válthatnak ki. Ez különösen azért aggasztó, mert a testünkbe már amúgy is rengeteg káros ultrafinom részecske jut be a légszennyezéssel, és a szmog egy minapi tanulmány szerint a szív- és tüdőbetegségeken túl felelős lehet cukorbetegségért, demenciáért, májproblémákért, húgyhólyagrákért, valamint törékeny csontokért és bőrbetegségekért is. A légszennyezést pedig nem csak a felnőttek termékenysége, de a gyerekek és a magzatok egészsége is megszenvedi.

Hirdetés

A mikroműanyag-szennyezés java részét a világban mindenütt jelen lévő műanyagszemét szétforgácsolódása okozza. Ezek a plasztik szemcsék aztán eljutnak mindenhova a levegőtől kezdve a folyókon és a talajon át az óceánok legmélyére is, és kimutatták már a palackozott mellett a csapvízben valamint vízi élőlényekből készült ételekben is.

Az Environmental Science and Technology tudományos folyóiratban publikált friss tanulmány 26 korábbi felmérés eredményeit vette alapul, amikot kiszámította az éves, átlagos műanyagbevitel mértékét. A korábbi kutatások halak, kagylók, cukor, só, sör és víz, valamint a városi levegő plasztikszennyezettségét mérték. Az adatösszegzés után a tudósok az amerikai kormány táplálkozási irányelveiből kiindulva számolták ki, hogy a felnőttek átlagosan 50 ezer, a gyerekek pedig átlagosan 40 ezer műanyagrészecskét visznek be egy év leforgása alatt, csak az evéssel.

Mivel azonban az alapul vett, korábbi kutatások az elérhető táplálékfajták csak bizonyos szeleteire koncentráltak, ez a tanulmány csak a kalóriabevitel 15 százalékát adó élelmiszerpaletta szennyezettségével tudott számolni. A vizsgálatot vezető Kieran Cox szerint a kenyér, a feldolgozott termékek, a hús, a tejtermékek, sőt, a zöldségek is akár ugyanilyen nagyságrendben tartalmazhatnak plasztikrészecskéket. Cox azt mondja, könnyen lehet, hogy végső soron részecskék százezreit visszük be minden évben.

Az eddigi legrészletesebb szennyezettségi adatok a vízről vannak: a számok szerint a palackozott vizek átlagosan 22-szer annyi mikroműanyagot tartalmaznak, mint a csapvíz. Ha valaki egész évben csak palackozott vizet iszik, akkor pusztán ebből a forrásból 130 ezer nemkívánatos részecskét visz be a csapvizesek 4 ezrével szemben.

Azt egyelőre a kutatók sem tudják, mi történik a belélegzett mikroműanyagokkal, de az új tanulmány azt valószínűsíti, hogy java részüket nem köhögjük vagy tüsszögjük ki, hanem ugyanúgy a szervezetünkben maradnak, mint a lenyelt társaik. A tanulmány feltételezi, hogy az ételeinkre szálló mikroműanyagok további részecske-tízezrekkel járulhatnak hozzá a konkrétan az ételek belsejébe jutott, elfogyasztott szemcsék éves mennyiségéhez.

Cox azt mondja, az ő életmódján azonnal változtatott a tanulmányuk eredménye: mióta összegezték az adatokat, a lehető legjobban tartózkodik a műanyag csomagolású élelmiszerektől és a palackozott vizektől. Kiemeli azt is, hogy ha megpróbáljuk kiiktatni az életünkből az egyszerhasználatos műanyagokat, és támogatjuk a plasztik csomagolóanyagoktól elmozduló cégeket, annak olyan hatásai lesznek ránk, melyek elsőre nem is tűnnek egyértelműnek: nem csak a bolygót terhelő szemét mennyiségét csökkenthetjük, de a saját egészségünket is hatékonyabban óvhatjuk meg.

(Guardian)

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások >>

Címlapon

Csúcson az OTP

Csúcson az OTP

Történelmi rekordon zárt a magyar bankpapír, amely a hétfői kereskedésben átlépte a 15 000 forintos szintet. Sőt kedden reggel kisebb mértékben, de tovább tudott erősödni a papír. Az elemzők továbbra is optimisták az OTP kapcsán, így az lehet a kulcskérdés, hogyan alakul a nemzetközi piacokon a hangulat. Kezdődik például a Fed ülése: az amerikai jegybank szerda este ismerteti majd monetáris döntését.

Hirdetés

Facebook

Privátbankár.hu

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb

Tovább
Hirdetés

Videók

Ajánlatunk

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Vettél már a szuper-államkötvényből (MÁP Plusz)?

Szavazás aktuális állása

Exkluzív interjúk