A világ műanyagproblémáját többféleképpen igyekeznek megoldani a tudósok, egy francia cég például enzimekkel kísérletezik, amelyeket lebontanák a műanyagokat. A különleges enzimet eredetileg rothadó levelek halmában fedeztek fel, és amelyet LCC-nek (leaf-branch compost cutinase) neveztek el. Ez az LCC segít a mikrobáknak lebontani a levelek viaszos bevonatát, így a várakozások szerint a műanyag lebontásában is segíthet – írja a BBC.
A régiből új műanyag lehet
Ennek a továbbfejlesztésével foglalkozik Alain Marty professzor és kollégái a franciaországi Toulouse-i Egyetemen. Az enzim most már olyan hatékony, hogy képes az egyik műanyagot (PET) teljesen lebontani alkotóelemeire, azaz olyan vegyi anyagokra, amelyekre a gyártóknak szükségük van az új műanyag előállításához.
Marty szerint a folyamat egy gyöngysorhoz hasonlítható, az enzimek a molekuláris ollók, amelyek lebontjuk a gyöngyök közötti kapcsolatot, így azok tisztítás után újra eladhatóak lesznek.
Ruhák új élete
Marty jelenleg a franciaországi Carbios biokémiai cég tudományos vezetője, itt a legnagyobb gép a poliészterben gazdag ruhákat dolgozza fel. A PET műanyag egyik formája, a poliészter ugyanis a világon előállított ruhaszálak mintegy felét teszi ki. Azonban ezeknek a ruháknak a nagy részét elégetik vagy a szeméttelepre kerülnek, gyakran a fejlődő országokban kötnek ki. A sörfőzdére hasonlító francia üzemben azonban felaprítják őket, eltávolítva a gombokat és a flittereket. A szövetdarabok ezután egy másik gépbe kerülnek, ahol puha pellet lesz belőlük. A műanyagpalackok hasonló sorsra jutnak, ez a lépés ugyanis növeli az anyag felületét és gyengíti a műanyag molekuláris kötéseit.
Végül pedig ugyanazokat a kémiai monomereket állítja elő, amelyeket a műanyaggyártók már használnak, ezért minimális változtatásra van szükség. A vállalat a tervek szerint 2025-re egy olyan gyárat nyit, amely évente 50 ezer tonna PET-hulladékot lesz képes újrahasznosítani, ez mintegy 300 millió pólót vagy kétmilliárd palackot jelent. Mára olyan nagy márkákkal alakítottak konzorciumot mint a Nestle, a L'Oréal és a PepsiCo.
Azonban problémát jelent, hogy ezek a vegyi anyagok 60 százalékkal kerülnek majd többe, mint a petrolkémiai eredetűek, azonban a Carbios szerint a nyersanyagköltségek a jövőben csökkennek majd, mert olyan alapanyagokhoz is hozzáfnek, amelyeket ma elégetnek vagy hulladéklerakóba kerülnek. A Carbios nincs egyedül ezen a területen, más kutatócsoportok is dolgoznak a PET újrahasznosításán különböző enzimekkel, azonban egyik csapat sem tart még ott, hogy az eljárásukat nagyüzemben is végezni tudnák.
Van olyan műanyag, amit el kellene felejteni
Andy Pickford professzor, a Portsmouthi Egyetem Enziminnovációs Központjának munkatársa szerint azonban más műanyagtípusok újrahasznosításával kapcsolatban kevésbé optimista. Szerinte néhányat talán soha nem lehet újrahasznosítani, ezeknek a használatától pedig el kellene tekinteni.
Az új technológiákra pedig komoly szükség van, az OECD adatai szerint világszerte a műanyag kevesebb mint 10 százalékát hasznosítják újra. Évente a világ 400 millió tonna műanyaghulladékának mintegy fele pedig a hulladéklerakókba kerül.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
