Több mint tízmilliárdért fejlesztett Budapest, hogy újra hasznosuljon a kidobott hulladékunk

Már tíz éve házhoz jön Budapesten a szelektív hulladékokért a kukásautó, de még mindig makacsul tartja magát egyeseknél a városi legenda: mindegy, hogy milyen színű kukába dobjuk a szemetet, a végén úgyis összeöntik az egészet. Ebből persze egy szó sem igaz. Sőt, a Budapest vezetése által megvalósított fejlesztések eredményeként, a fővárosban begyűjtött hulladék több, mint 70 százalékát lerakás helyett valamilyen technológiával hasznosítják, így évről évre mind több hulladék kerülhet vissza a körforgásba. Ezzel együtt tény, hogy még mindig tapasztalható az érdektelenség a hulladékok otthoni szelektív gyűjtése iránt. Szomorú a mérleg: a sárga kukákba dobott hulladékok csaknem 60 százaléka nem oda való.

Az elmúlt tíz évben a szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás budapesti fejlesztésére az Európai Unió támogatásával került sor, több mint tízmilliárd forintért. Többek között lakossági szelektív hulladékgyűjtő udvarokat nyitottak, Szemléletformáló és Újrahasználati Központok is épültek. Az elmúlt hetekben pedig Kőbányán egy korszerű Hulladékválogató Mű kezdte meg működését. Ezeket a Budapesti Közművek üzemelteti.

Az új hulladékválogató évi 15 ezer tonna szelektíven gyűjtött hulladék szétválogatását teszi lehetővé. A válogatás végtermékeit aztán nyersanyagként tovább irányítják feldolgozó vállalatokhoz, ahol új termékeket állítanak elő belőlük. A kiválogatott egyéb, nem odavaló hulladékok sem mennek kárba: a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe kerülnek, hogy Budapest távhő és áramellátását szolgálják, jelentős földgáz felhasználást kiváltva ezzel.

„A most átadott létesítmény a beérkező szelektíven gyűjtött hulladékból nyolcféle anyagot képes előállítani, és továbbadásra előkészíteni. A sárga kukák tartalmából kollégáink előbb kézzel válogatják ki az oda nem illő darabokat, majd ezt követik a gépesített feldolgozás fázisai” – magyarázza a válogatómű technológiájának lényegét dr. Kiss Tibor, a Budapesti Közművek hulladékgazdálkodási főigazgatója. Ezután a PET palackokból és más újrahasznosítható anyagokból külön-külön összepréselt óriás bálákat két-három havonként árverésen értékesítik.

A lakosság a műanyag és a fém hulladékok mellett előszeretettel dobál a sárga gyűjtőedényekbe használt pelenkát, megunt sportfelszerelést és régi videó kazettát is. Ez utóbbi különösen veszélyes, mert ezek a szalagok egyenesen gyilkolják a hulladékok szétválasztására szolgáló gépezetet. Ezért, ha a válogatósoron feltűnnek a hulladékok között, le kell állítani a futószalagot - amire sajnos sokszor kerül sor.

Mindenki tehet azért, hogy javuljon a hasznosított hulladékok aránya, például azzal, hogy  mi, a sárga és kék kukák gazdái is nagyobb odafigyeléssel válogatjuk a hulladékunkat. Jegyezzük hát meg: az otthoni sárga tartályok kizárólag a csomagolási hulladékok gyűjtésére szolgálnak. Ezekben a fém (italos- és konzervdobozok) és a csomagoláson 1,2,4,5-ös kódszámmal ellátott műanyaghulladékokat, valamint nylonzacskókat és italos kartondobozokat gyűjtsük.