|
| (MTI Fotó: Mohai Balázs) |
Az Európa Parlament megszavazta bizonyos egyszer használatos műanyag termékek betiltását 2021-től. A tiltólistára került eszközökről született döntés elsősorban a vendéglátósokat érinti.
Az új szabályok megtiltják egyes olyan eldobható műanyagtermékek használatát, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetők. Ezenfelül konkrét intézkedéseket vezet be a leggyakrabban hulladékká váló műanyagtermékek használatának visszaszorítása érdekében. Az irányelv értelmében 2021-től tilos lesz az egyszer használatos műanyag tányérok, evőeszközök, szívószálak, lufipálcák és fültisztító pálcikák használata.
Mindenkinek praktikus
Az egyszer használatos műanyag- és papíreszközöket forgalmazó Indepack Kft. árösszehasonlító elemzést készített a műanyag és környezetbarát termékekre.
Az egyszer használatos elviteles dobozok, nemcsak azért népszerűek, mert praktikusak a vendég és a vendéglátóhely számára is, hanem mert a jelenlegi NÉBIH szabályozás, csak igen bonyolult feltételekkel engedi az otthonról hozott dobozokban történő ételkiadást. A vendéglős csak akkor fogadhatja el az otthoni dobozt, bögrét, poharat, ha előtte a konyhatéren és a tálalótéren kívül ezeket megtisztítja. Sokan a tartós dobozokban látják a megoldást, amit a menzán majd becserélnek, de ennek higiéniai oldala megkérdőjelezhető. A tartós műanyag dobozok egy idő után karcolódnak, átveszik a korábban bennük tárolt ételek ízét, illatát.
Számos helyettesítő termék jelent meg a piacon. A műanyagok helyett papírból, bambuszból, cukornádból és növényi keményítőből (PLA, CPLA) készült eszközök állnak a vendéglátóipar rendelkezésére. Így festenek ennek vendéglátóipari költségei számokban:
Egy büfé átlagos rendelése műanyag poharakat, műanyag tányérokat, evőeszközöket és szívószálakat tartalmaz. Ezekből a termékekből már létezik környezetbarát, helyettesítő megoldás: tányérok kukoricakeményítőből, CPLA vagy fa evőeszközök, PLA szívószálak, PLA poharak. A jelenlegi árakat figyelembe véve a vizsgált, környezetbarát pohár a normál ár négyszerese, a tényér a duplája. A környezetbarát evőeszközök ára három vagy ötszöröse a hagyományos műanyagénak, a lebomló szívószálért háromszoros árat kell fizetni. Ez átlagosan 3,8-szoros drágulást jelent.
|
Hogyan éljünk műanyag nélkül? Hogyan látják a hazai gyártók az EU-s szigorítást és az átállást? Erről nemrég készült összefoglaló cikkünket itt találja. Ezen túlmenően, milyen hatással lenne a magyar vásárlókra, ha betiltanák a nejlon szatyrokat is? Milyen megoldások vannak a zacskómentes életre? A kérdéssel ebben a cikkünkben foglalkoztunk. |
A büfék, bisztrók a csomagolást nem külön árként tüntetik fel a fogyasztóknak, hanem minden esetben beépül az árba, így a csomagolóanyagok drágulásából adódó többlet költség az elfogyasztott ételek italok árában jelenik majd meg.
Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy a műanyagok betiltása valóban eredményez-e javulást a szeméthegyek csökkentésében. Ahhoz ugyanis, hogy a PLA valóban környezetbarát legyen, egy fontos lépés még hátra van. Ezek a termékek ugyanis csak ipari komposztálóban bomlanak le és szelektív gyűjtésük is még szervezésre vár. A többi növényi alapanyagból (fa, bambusz, cukornád) készült termék tömeggyártása sem biztos, hogy a kívánt környezetvédelmi célokat szolgálják, áll az Indepack közleményében.
Nyárra elkészül a magyar stratégia
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nemrég azt közölte: Európai Unió által a műanyagok ellen indított harc jogszabályi kötelezettségei, tiltásai és korlátozásai mellett szükségesnek tartják a piacképes helyettesítő termékek felkutatását, és ezzel a versenyképesség megtartását, amihez innovációra, a gyártók és hasznosítók együttműködésére van szükség.
Az ITM már januárban megkezdte az ipari és ágazati szereplőkkel, többek között az Országos Kereskedelmi Szövetséggel is. A tárca kezdeményezésére létrejött munkacsoport közel 70 fővel vizsgálja a jogi, gazdasági, innovációs és fejlesztési javaslatokat. A kívánt hatás legeredményesebb eléréséhez elengedhetetlen a fogyasztók szemléletformálása, felhasználási szokásaik megváltoztatása is. E célból az ITM és a Széchenyi István Egyetem közötti együttműködésnek megfelelően nyárra elkészül az Országos Fenntarthatósági Szemléletformálási Stratégia.
Lemondott Evika Silina lett miniszterelnök, miután politikai válság alakult ki az Oroszországba tartó ukrán drónok lett területre tévedése miatt.



