A cikk a Piac & Profit magazin augusztus-szeptemberi számában jelent meg.
A következő lapszám november 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
Nehéz szülés volt, de a végén csak felsírt a nejlon: júliusban elkészült a végleges, a műanyag zacskók gyártását és forgalmazását szigorító törvény. Ennek értelmében 2021 júliusától a 15 mikronnál vékonyabb zacskók – ezekbe szoktuk pakolni a boltban például a pékárut – termékdíját a jelenlegi, kilogrammonkénti 57 forintról 1900 forint per kilogrammra emelik, és az ugyanilyen vékony, lebomló zacskókra is bevezetnek 500 forint per kilogrammos termékdíjat. Betiltják továbbá a nem lebomló 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat, vagyis a vékony füles szatyrokat, a lebomló verzióik forgalmazását pedig szintén csak 500 forint per kilogramm termékdíjjal engedélyezik.
– Magyarországon évente 350 ezer tonnányi műanyag csomagolás kerül forgalomba. Mivel az intenzív zacskózás nálunk szinte népszokás a boltokban, elsőre meglepő lehet, hogy a korlátozások az előbb említett mennyiségnek csak a 2-3 százalékát érintik. Tömegre lefordítva azonban már ez is jelentős: évi 7–9 ezer tonna zacskót jelent, ráadásul ez a mennyiség év végére jelentősen meg is nőhet. A koronavírus-járvány miatt gyakoribb lett az ételkiszállítás, ezzel több műanyag zacskó is fogy, így 2020-ban az elhasznált össztömegük bőven elérheti a két számjegyű tartományt – mutatott rá Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára.
Az szinte biztos, hogy a vírust idén még nem sikerül legyőzni, a sűrűbb ételkiszállítás és az azzal járó fokozott zacskófogyasztás jövőre is folytatódik, és a trend könnyen belecsúszhat az egy év múlva élesedő korlátozás időszakába is.
Újratervezés előtt
2019-ben a magyar csomagolóipar 20 ezer embernek adott munkát, és a műanyagokat gyártók még a koronavírus miatt sem kényszerültek jelentős elbocsátásokra. A csomagolásra előállított anyagok legnagyobb hányada műanyag, értékbeli részesedése nagyjából 240 milliárd forint, az ágazati volumen a hazai GDP nagyjából 1,7–1,9 százalékát adja. Nem csoda, hogy a kormánynak is fontos ez a szektor: míg első nekifutásra évi 5 milliárd forint támogatást biztosítottak volna technológiaváltásra a nehéz helyzetbe kerülő cégeknek, most már rendelet van arról, hogy az összeg 10 milliárd lesz, még idén elkezdik kifizetni, és kidolgoznak a 2021–2025 közötti időszakra egy támogatási rendszert, lehetőleg EU-s források terhére.
Hogy ez mire lesz elég? Nagy Miklós úgy véli, az összeg segítség, de látni kell, hogy a műanyagos szakmában (is) milliárdos nagyságrendű egy érdemi beruházás. És nem elég, hogy drága, az átállás lassú is lesz.
– A beruházás évekbe telik. Szükséges a piacfelmérés, hogy mire, és mekkora az igény. Ennek ismeretében lehet elkezdeni tervezni és előkészíteni a beruházást, kalkulálni, forrást keresni. A gyártóberendezések leszállításához legalább fél év, de inkább hosszabb idő kell, majd kezdődik a telepítés, betanulás, próbagyártás, és így tovább. Ez nem megy egyik hétről a másikra, de még csak egyik félévről a másikra sem.
Bár a zacskók forgalomcsökkenése nem lesz kérdéses, a gyártó cégeknek a CSAOSZ főtitkára szerint remélhetőleg nem kell majd sokkoló bevételkieséssel számolniuk, mert a legtöbb társaság a zacskók mellett más csomagolószert is gyárt. Olyan cég, mely érdemi volumenben gyárt zacskót, Nagy szerint néhány tíz darab lehet az országban, a polisztirolhab-dobozok, poharak – ezek betiltása tavaly május óta tény – inkább import eredetűek.
Áremelés, de kinek?
A modernizációt a gyártóknak kell megfizetniük, a megemelt termékdíjat pedig végső soron nekünk, vásárlóknak. A könnyű műanyag zacskók – melyekbe az áruházakban csomagolatlanul kapható pék- és húsárukat, gyümölcsöket, zöldségféléket tesszük – tömege 0,8–2,5 gramm darabonként, így a termékdíj – anyagfajtától függően – 0,5 és 6 forint közötti összeggel drágítja ezeket a zacskókat.
A drágítást két úton verhetik le rajtunk a boltok. Dönthetnek úgy, hogy szétterítik és beépítik a rezsiköltségükbe, vagyis az extrakiadás automatikusan minden vásárlót terhel. A másik megoldás pedig az, hogy a zacskók árát emelik meg, így tényleg csak az viseli a többletköltséget, aki használja a környezetszennyező műanyagot, ahogy egyes diszkontáruházakban ez már gyakorlat. A CSAOSZ szerint az utóbbi eljárás lenne a helyes.
A legtöbben elégedettek a segítségével. 
