Fájhat a gyártók és a vendéglősök feje – nem akar leszokni a műanyagról a magyar

(Fotó forrása: MTI Fotó, Koszticsák Szilárd)

Az Európai Parlament március végén hozott döntésével támogatta az egyszer használatos műanyagok (például tányérok, evőeszközök, szívószálak és fülpiszkálók) betiltását 2021-től. Becslések szerint Magyarországon egy év alatt 150-200 millió darab ilyen egyszer használatos evőeszköz fogy. A szigorítás azonban nemcsak a termékek végfelhasználóinak, azaz a lakossági fogyasztóknak jelent újdonságot. A gyártók, vendéglátósok életében is komoly változást okoz már most az a harc, ami az utóbbi időben a műanyag ellen indult a világban, így Magyarországon is.

Néhány szereplős magyar piac

„Forgalmazóként nem sok beleszólásunk van a kijelölt irányba. Mi egyet tehetünk, azt kínáljuk a vevőinknek, ami a terméküknek a legjobb. Kiismerjük, tanulmányozzuk az új termékek tulajdonságait, figyelünk a vevők visszajelzésére” – összegezte eddigi tapasztalatait a Privátbankár.hu-nak Győrvári Gábor, az Indepack Kft. ügyvezetője.

Az egyszer használatos műanyagokat gyártó cég ügyfélköre meglehetősen széles, mintegy 10 ezer kis- és középvállalat tartozik a vásárlóikhoz. Köztük büféket, éttermeket és nagyobb rendezvényeket is kiszolgálnak. Kétezerféle, részben saját gyártású, import és hazai terméket forgalmaznak. Ez csak egy vállalkozás a néhány hazai gyártó közül. Magyarországon csak kevés egyszer használatos csomagolóeszközt gyártó cég működik, hiszen ezeknél a cégeknél magas a belépési korlát, 1-1 gyártósor akár 100 millió forintos beruházást is igényelhet.

A műanyag termékek gyártása a magyar iparon belül jelentős üzletágnak számít. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ezen vállalkozások nettó árbevétele elérte a 605 milliárd forintot 2017-ben. Ezen belül csak a szállításra, csomagolásra használt műanyag dobozok 19 milliárd forint árbevételt hoztak.

„Az átállás nem lesz könnyű” – véli az ügyvezető.

Ennek oka, hogy egy termék új alapanyaga teljesen új gyártósort kíván. Ehhez még hozzájön az is, hogy a környezetbarát termék legyártása nagyjából kétszer annyi ideig tart, mint a műanyagé.

Az Indepacknál már most készülnek a váltásra. Persze nemcsak nekik, a többi gyártónak is ezt kell tennie, miután a hazai jogba is átültetik az uniós döntést. Győrvári szerint az új gépek beszerzése csak az első lépés, sokkal nagyobb kihívás kiismerni az új alapanyagok tulajdonságaikat, elsajátítani a felhasználásuk módját.

Győrvári Gábor, az Indepack Kft. ügyvezetője.

Milyen új helyettesítők jöhetnek szóba?

Az ügyvezető úgy látja, még nem olyan jelentős a környezetbarát eszközök iránti kereslet, de már jelentkezik igény az alternatív termékekre. A termékpalettájukat már most úgy alakították ki, hogy mindenből tartanak lebomlót is, ugyanakkor sokan még tartanak az új termékek minőségétől.

„A lebomló szó sokaknak azt sugallja, hogy ezek a termékek nem annyira erősek, és hogy az autóig sem érnek ki velük” – meséli a vevők benyomásait Győrvári.

A most betiltott műanyag eszközöknek számos növényi alapú helyettesítője létezik. Készítenek egyszer használatos eszközöket bambuszból, cukornádból, kukoricából és természetesen faanyagból. A leggyakoribb helyettesítő a kukoricakeményítőből készülő úgynevezett PLA.

„PLA-ból készített tányérokat, poharakat, szívószálat mi is forgalmazunk, de azt látni, a vendéglátó cégek egyelőre a műanyagot részesítik előnyben” – mondja az Indepack ügyvezetője.

A PLA sok mindenre megoldás lehet, de még nem tud annyit, mint a hagyományos műanyag.  40 fok felett, ha forró étel kerül bele, deformálódik, ezért forró étel szállítására, tárolására nem alkalmas, viszont hibátlanul teljesít koktélok és shakek kínálásakor. A papír szívószál, ha sokáig áll az üdítőben, megpuhul, szétmállik, de a kukoricakeményítőből készülő PLA mindent tud, amit műanyag elődje. A PLA továbbfejlesztett változata a CPLA, ez szintén lebomló és a magas hőfokot is bírja. (Lásd a képen.)

CPLA doboz és pohár (Fotó forrása: Indepack)

Hátránya, hogy a PLA-t egyelőre nem gyűjtik szelektíven, nem megoldott az ipari komposztálása, ami a lebomlásának egyetlen módja. A PLA természetes anyagból készül, lebomló ugyan, de csak ipari komposztálóban, vagyis 4-5 nap alatt 60 fokon. Tehát ahhoz, hogy valóban környezetbarát legyen, a PLA-ból készülő eszközöket is vissza kellene gyűjteni, éppúgy, mint a műanyagot. Ez viszont még nem megoldott. Mi több, egy laikus meg sem tudja különböztetni a műanyag termékektől. Így a kommunális szemétbe kerülve nem igazán segítik a környezetvédelmi célokat. Az is kérdés, ha egy termékről eleve tudott, hogy lebomló, elkerül-e a szemétlerakóig vagy könnyebben válik eldobott szemétté.

További probléma, hogy jelenlegi ára sem teszi vonzóvá a vendéglátóipari cégeknek, nem beszélve arról, hogy a PLA alapanyagaként szolgáló kukorica és cukorrépa termesztésére is hatással lesz a műanyagok betiltása, azaz nagyobb igénye lesz a csomagolóiparnak ezekre a terményekre, ami egy üzleti lehetőséget is jelenthet a gazdálkodóknak.

Paprikás krumpli és máglyarakás

Műanyagot helyettesítő termék lehet még a cukornádból készülő doboz, amely lebomlik természetes úton is, de ezek sem kínálnak mindenre megoldást. Ezt elsősorban rendezvények vendéglátói keresik. Alkalmasak helyben fogyasztásra vagy hamburger elvitelére, de az anyag nedvesség hatására meglágyul és átszakadhat. Élelmiszer tartós tárolására nem alkalmas.

Felmerülhet megoldásként a tartós dobozok bevezetése is, ami visszagyűjtés, mosogatás után még számtalanszor használható lenne.

„Nem hiszünk a tartós műanyagban, bár sok környezetvédő szervezet ebben látja a megoldást. A műanyag köztudottan kopik, karcolódik. A paprikás ételek megszínezik, a savanyúság áthatja és sokáig érződik rajta. Belekerülhet ezek után egy máglyarakás? Szerintem a mosogatott tartós műanyag higiéniai szempontból igencsak kérdéses” – mondja Győrvári.

Tapasztalatai szerint a hazai vendéglősök jelenleg a műanyag csomagolóanyagokat keresik. Ezt a vendéglátóipari cégek körében készült kutatásuk is alátámasztja, miszerint a vállalatok 42 százaléka egyáltalán nem használ környezetbarát terméket, 42 százalékuk részben (például papírpoharat), és a csupán 16 százalékuk nyilatkozta azt, hogy csak környezetbarát termékekbe csomagol.

Nehezen mondunk le olyanról, amihez már hozzászoktunk

A vendéglátóipar és ezen túlmenően a vendégek kiszolgálása mostanra elért egy olyan magas színvonalat, amiről sem a vevők, sem a vendéglátósok nem szívesen mondanak le. A streetfood azért sikeres, mert beleillik a mostani rohanó életmódunkba. A kávét menet közben szürcsöljük, a szendvicset műanyag dobozból vesszük ki, ami nem engedi, hogy kiszáradjon. Az étterembe megmaradt ételt továbbra is haza szeretnénk vinni. Ezekhez olyan termékek kellenek, amelyek jól zárnak, könnyűek, nem törnek. De mit tehetünk, hogy a használat után ne az óceánban kössenek ki a rohanó életmódunkat segítő eszközök? Az Indepack ügyvezetője elismeri, folyamatosan keresni kell a környezetbarát megoldásokat. Ez lehet a szelektív gyűjtés hatékonyabbá tétele vagy akár a természetes úton lebomló elviteles dobozok fejlesztése.

Létezik más megoldás?

Az Európai Parlament döntése értelmében azoknál a termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz, a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.

Győrvári is úgy látja, hogy számos műanyag csomagolásra egyelőre nem létezik alternatíva. Mint mondja, a műanyagnak sok előnyös tulajdonsága van, például az élelmiszerek eltarthatósága szempontjából. A fóliázott termékek töredéknapig tartanák meg a fogyaszthatóságukat, ha nem lenne műanyag csomagolás. Rengeteg élelmiszer kerülne veszendőbe megfelelő csomagolás nélkül. Erre még nincs megoldás, ezért is kaptak haladékot. A hulladékgazdálkodásnak is fel kell készülnie, hiszen a lebomló anyagokat szakszerűen kell kezelni. Ipari komposztálók nélkül a legtöbb ökoműanyag csak a szeméthegyeket növeli.

Nem akarjuk megfizetni azt, ami környezetvédő, de drágább

A környezetbarát termékek jelenleg a hazai piacon a bevezetés szakaszában vannak, így azok árai magasak. Kell 1-2 év, amíg bejáratódnak, és csökken az áruk. Ugyanakkor a gyártási nehézségek miatt számítani lehet arra, hogy az árak folyamatosan magasabbak lesznek, mint a műanyagé. A környezetbarát eszközök ára jelenleg kétszerese, de akár ötszöröse is lehet a hagyományos műanyagokénak. Például egy hagyományos, 2 decis műanyag pohár nagyjából 3 forint, ugyanez PLA-ból 14 forintba kerül.

„Amíg nem lesz kötelező, nem fognak tömegesen átállni a cégek az alternatív eszközökre. Nemrég arra kerestük a választ, hogy a vendégek hajlandók lennének-e többet fizetni, ha az ételek környezetbarát elviteles dobozba kerülnének. A válaszadók csak 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vendégeik megfizetnék a környezetbarát csomagolással járó többletköltséget, de a statisztika azt is megmutatta, hogy a vendégek kétharmada ezt nem tenné meg” – összegzi a felmérésük tapasztalatát Győrvári.

Tavaly még visszatáncolt a kormány

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tavaly szeptemberben jelentette be, hogy jelentős szigorítást terveznek ez év elejétől a műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében. Aztán novemberben kiderült, a kormány nem támogatta a minisztérium törvénytervezetét a környezetvédelmi termékdíj módosításáról, amelynek értelmében a műanyag zacskókra, egyéb környezetszennyezőnek ítélt termékekre kivetett díj jelentősen emelkedett volna januártól.

Az egyszer használatos műanyagok árusítását, forgalmazását betiltó mostani EP-döntésről megkérdeztük az ITM-et is. Most, hogy az EU is rábólintott és biztosra vehető két év múlva a változás – bár a megállapodást még a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia –, szerettük volna megtudni, hogy mikor és milyen formában lesz átültetve a hazai jogba a szigorítás. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen terve, elképzelése van a tárcának az egyszer használatos műanyag visszaszorítására.

Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Egyre bátrabbakat lépnek a multik a környezetvédelemért

A hazai áruházláncoknál viszont elindult a műanyag (különösen a nejlon zacskók, szatyrok) visszaszorítása. Tavaly szeptemberben egy összeállítást készítettünk arról, hogy bevásárlásaink során miként lehetne száműzni a zacskókat. Megkérdeztünk több magyarországi multit is, hogy mondják el véleményüket, terveiket, miként képzelik el ezeknek a visszaszorítását. Ahogy akkor írtuk: bár mindenhol közölték, fontos számukra a műanyag hulladék csökkentése, meglehetősen szűkszavúan nyilatkoztak.

Eltelt fél év, azóta több pozitív változás is történt. A Spar Magyarország például újrahasználható tasakokat helyezett ki több áruházuk zöldség-gyümölcs részlegére, buzdítva a vásárlókat a környezettudatos magatartásra.

A Spar szegedi, győri, és tatabányai áruházaiban kapható újrahasználható tasak. A 3 darab, mosható zsákot 599 forintért lehet beszerezni. (Fotó forrása: Spar.hu)

A Lidlnél is bejelentették: 2019 júniusától a vastagabb és színnel nyomtatott fólia helyett egy átlátszó, vékonyabb és festékmentes fóliát használnak fel minden ásványvizének egységcsomagolásnál. Az év végéig megszüntetik az egyszer használatos műanyag termékek - mint a szívószálak, az eldobható műanyag poharak, műanyag tányérok és evőeszközök, valamint a műanyag fültisztító pálcikák - árusítását. Továbbá az azonnal fogyasztható és üdítőital termékek mellől folyamatosan kivonják az értékesítésből a hozzácsomagolt műanyag evőeszközöket és szívószálakat.