|
| Ezeket a zacskókat átlag 20 percig használják a vásárlók (Fotó: Privátbankár.hu) |
Észre sem vesszük, de hétköznapi bevásárlásaink során számtalan műanyag szatyrot használunk el. Bemegyünk a boltba, a zöldséges standnál tépünk 2-3 átlátszó nejlont (rollbag-et, ami a fenti képen is látható), meg még 1-2 másikat tartaléknak, hátha többet vásárolunk, mint gondoljuk. Egybe beletesszük a paradicsomot, egy másikba a lilahagymát, egy harmadikba a burgonyát, a pékáruknál egy negyedikbe a kiflit. Ragasztunk rá vonalkódot, a pénztárnál veszünk még egy zacskót, fizetünk és hazavisszük a megvett termékeket. Ezeknek a könnyen szakadó szatyroknak a nagy részét csak egyszer használjuk és mindösszesen 20 percig, míg az üzletből az otthonunkig jutunk az áruval, aztán egyszerűen csak kidobjuk a kukába.
Optimista becslések szerint Magyarországon 1 millió darab műanyag zacskó fogy naponta, minden magyarra 36 darab jut évente. Bár ez nemzetközi viszonylatban nem rossz arány. Összehasonlításképpen Új-Zélandon – ahol augusztusban tiltották be a műanyag zacskók használatát a jövő év elejétől –, a 4 millió lakos összesen 750 millió darabot használ el évente, ez fejenként 154 darabot jelent.
Az Európai Unió három évvel ezelőtt elfogadott hulladékgazdálkodási irányelve kimondja: csökkenteni kell a műanyag zacskók használatát. A tagállamoknak két utat ajánlottak fel. Vagy 2018-ig betiltják a zacskókat, vagy lecsökkentik 2019-ig 90, 2025-ig pedig 40 darabra az egy főre jutó zacskók számát.
A fejlődő világ nagyobb gondban van, mint mi
„Ezek alapján úgy tűnhet, mintha nekünk, magyaroknak semmi dolgunk nem lenne. Az azonban, hogy éves szinten 36 darab műanyag szatyrot használunk fejenként, csupán egy erős becslés. Érdemes a legközelebbi vásárlás alkalmával körbenézni, ki mennyi zacskót használ el, kizárólag egyetlen beszerzőkörút során” – mondta a Privátbankár.hu-nak Kump Edina környezetkutató, zero waste szakértő, a Hulladékmentes.hu alapítója.
Bár a világon gyártott nejlonzacskók 80 százalékát Európában használják el, a szakértő szerint a zacskóellenesség nem innen, hanem a fejlődő világból indult el. Kenyában például a környezetszennyezés annyira súlyossá vált, hogy már a vágóhidakon leölt állatok szervezetében is zacskót találtak. Ennek vetett véget a világ egyik legszigorúbb szabályozása. Kenyában 2017-ben életbe lépett az a jogszabály, amelynek értelmében pénzbüntetéssel vagy akár 4 év börtön sújtható a nejlonzacskók árusítása, gyártása és használata.
Kump elmondta, az Európai Unióban csak az utóbbi években indult el a műanyag zacskók iránt érzett „allergia”. Ennek okát azzal magyarázza, hogy a fejlődő világokhoz képest Európában a hulladékgazdálkodási rendszernek köszönhetően megfelelően kezelik a keletkező hulladékot. Azaz ha például kidobjuk a szemetet a kommunális kukába, az mintegy varázsütésre eltűnik, majd a hulladéklerakóba, hulladékégetőbe kerül, nem az utcán halmozódik fel a szemünk láttára.
|
Csak környezetkímélőnek látszik A lebomlónak hirdetett zacskóval sem járunk el túl környezettudatosan. Kump Edina szerint erős túlzás, hogy ezek környezetkímélőek lennének. A lebomlónak nevezett műanyag zacskók többsége továbbra is kőolaj alapú és általában oxidatív biológiai úton képesek csak „bomlani”, amely lényegében azt jelenti, hogy a zacskó fény és levegő hatására apróbb műanyag darabokra esik szét. Ez esetben nem bomlás történik, hanem aprózódás, részben így keletkeznek a másodlagos mikroműanyagok. A PLA alapú műanyagok többsége már kukoricakeményítőből készül, viszont csak akkor képes lebomlani, ha ipari komposztálóba kerül a hulladékká válását követően. Ráadásul, ha szelektálják ezeket a lebomló nejlonokat, azt a problémát is felveti, hogy gyengítheti az újrahasznosított anyag minőségét. A legkörnyezettudatosabb döntés a megelőzés és az újrahasználat. Vagyis ha megoldható, válasszuk az egyszer használatos lebomló műanyag szatyrok helyett a tartós, természetes anyagból készült vászonszatyrot alternatívaként és használjuk minél tovább. |
Függönybe a kenyeret, dobozba a húst
Mégis, hogyan vágjon bele az, aki zacskómentesen szeretne élni? A szakértő szerint bevásárláshoz legpraktikusabb és legjobb megoldás a vászontáska, azonban ezzel is át lehet esni a ló túlsó oldalára. Hiszen ha minden egyes alkalommal veszünk egy új vászontáskát, a már meglévő újrahasználata helyett, azzal összességében környezetszennyezőbben járunk el, mintha minden esetben nejlonszatyrot használnánk, ugyanis a vászon előállítása a gyapot termesztési körülményei miatt környezetszennyezőbb a műanyagnál. Életciklus-elemzések szerint több, mint 170 alkalommal szükséges használnunk egy vászontáskát ahhoz, hogy annak környezetre gyakorolt hatása kiegyenlítődjön a műanyag zacskóéval, ám lássuk be, hogy ez igen könnyen kivitelezhető feladat.
A szakértő azt tanácsolja, hogy a pékáruhoz, zöldséghez-gyümölcshöz, kimérős élelmiszerekhez vigyünk magunkkal vászonszatyrokat és zsinóros vászonzsákokat. Erre találták ki a függönyből készült átlátszó zsákokat is. Igaz, ez szintén műanyag, de sokkal tartósabbak, mint az egyszer használt, könnyen elszakadó zacskók, és a pénztáros látja, mit vásároltunk. A vásárlásához használhatunk dobozokat is, ha kimérős tejet veszünk, vigyünk üveget.
10 éve még csodálkoztak a boltosok
A rutinosan így vásároló szakértő szerint Magyarországon is elindult egy pozitív folyamat. Mint meséli, 10 éve furcsán néztek rá, hogy nem kért zacskót a boltban, ma már egyre kevesebb kereskedő csodálkozik ezen. A kisebb boltokban bevettebb, de a nagyobb áruházakban is kezd elterjedni ez a fajta vásárlási mód, egyre nő az a tömeg, aki így vásárol.
|
Kezdenek elterjedni a csomagolásmentes boltok A Nyugat-Európában már rég elterjedt csomagolásmentes boltok nálunk is megjelentek az elmúlt 1-2 évben. (Az egyik bolt Budapesten, a másik Debrecenben található.) Itt bárki a saját edényébe, üvegébe kimérve vásárolhat annyi tésztát, fűszert, olajat, amennyit csak akar. |
„A műanyag zacskók elhagyása csak egy erős kiragadás, sok út van a környezettudatosság felé. Bár fontos a szemléletváltás, türelmesnek kell lenni azokkal, akik nem akarják még ezeket meglépni” – mondja.
Pozitívum, hogy már vannak alulról jövő elvárások az állampolgárok részéről a környezettudatosságra. Ennek egyik példája a zero waste mozgalom, vagyis magyarul a hulladékmentes életmódra törekvők. A szemlélet követői minimális hulladék- és szeméttermelésre törekednek.
Külföldön értelmes lépéseket várnak
„Nyugat-Európában a nagyobb üzletek, áruházláncok törekednek a valóban környezettudatos lépésekre és egyre többen építenek már kifejezetten arra is, hogy csomagolásmentes részlegeik legyenek. Itt figyelnek arra, hogy ne kötelezzék a vásárlókat a műanyag szatyor használatára, vihetik magukkal a saját vászonszatyraikat, dobozaikat, amelyek tömegét a mérlegnél tárázhatják, így nem fizetik ki ennek súlyát a vásárlók” – mondja a szakértő.
Nagy az áruházláncok felelőssége
A magyarországi multiknál az ingyen osztogatott szatyroknak lényegében 2012-ben lett vége a környezetvédelmi termékdíj bevezetésével, azóta csak pénzért árulják ezeket a kasszáknál.
A témában megkerestünk több magyarországi áruházláncot is, mondják el véleményüket, terveiket. Bár mindenhol közölték, fontos számukra a műanyag hulladék csökkentése, meglehetősen szűkszavúan nyilatkoztak, nem kaptunk választ minden kérdésünkre.
A Spar Magyarországnál részleteket egyáltalán nem árultak el, csak annyit, hogy a jövőre nézve több innovációval készülnek a magyar vásárlóknak, amelyek a műanyag zacskók kiszorítását célozzák. Megjegyezték: a kereskedelmi láncoknak hatalmas a felelőssége a műanyag zacskók terén, kötelességük alternatívákat ajánlani, valamint edukálni ezen a téren a vásárlókat. Erre évek óta sok energiát áldoznak.
.jpg)
|
| Szatyorválaszték a Sparban (Fotó: Privátbankár.hu) |
Korábbi közleményükből tudható, a Spar választékában már csak kétfajta műanyag bevásárlótáska érhető el, viszont több környezetkímélő megoldást alkalmaznak: ilyen a papír szalagfüles táska, a papír hűtőtáska, az úgynevezett nemszőtt (non-woven) többször használatos környezetbarát táska. Az idei év újdonsága a lebomló, komposztálható táskák, valamint további környezetbarát táskák bevezetése volt.
Az Auchantól megtudtuk, hogy 2017-ben a 19 hazai hiper- és szupermarketükben közel 15 millió darab kisméretű, letéphető zacskót használtak a vásárlók a pékségeknél és a zöldség-gyümölcs osztályokon. A kasszánál megvásárolható zacskókból közel 7 milliót adtak el.
.jpg)
Az alapanyagok kiválasztásánál lényeges szempont náluk a PVC és a polisztirol mellőzése, a jelenleg használt, kisméretű nejlonzacskók kiváltása papír, vagy más, fóliagyártásra alkalmas, lebomló alapanyagra. Vállalták, hogy 2018 és 2020 között az új saját márkás termékek legalább 70 százaléka újrahasznosítható anyagból készült csomagolást kap.
|
| A legolcsóbb szatyor az Auchanban 35 forintba kerül (Fotó: Privátbankár.hu) |
10-ből egy vásárló vesz szatyrot
A Tescónál vizsgálják, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy működésük során kevesebb műanyag csomagolóeszközt használjanak. Csoport szinten célul tűzték ki, hogy 2025-ig minden, az áruházláncban használt csomagolóanyag teljesen újrahasznosítható vagy komposztálható legyen, minden papír és karton csomagoló eszközt teljesen fenntartható forrásból szerezzenek be, valamint a 2007-es szinthez képest felére csökkentsék a felhasznált csomagolóanyagok súlyát.
A hazai Tesco áruházakban egyébként körülbelül a vásárlások 10 százalékához értékesítenek egyszer használatos műanyag táskát. Pénztáraiknál van papír- illetve újrahasznosítható és visszaváltható műanyag táska is, utóbbiról nem árulták el, hányan élnek a visszaváltás lehetőségével.
|
| Tartós, többször használható szatyor és hűtőtáska a Tescóban (Fotó: Privátbankár.hu) |
Aki online vásárol tőlük, annak tavaly február óta bevásárlótáskák nélkül szállítják házhoz a rendelt termékeket, és csak azokat a húsokat, zöldségeket, gyümölcsöket és a vegyi árukat szállítják ki táskában, amelyeknél ezt a higiéniai előírások megkövetelik. Ez mit jelent számszerűen? Az intézkedéssel a vállalat egy év alatt nagyjából 3 millió táskával kevesebbet ad a vásárlások mellé.
Maradt a környezetvédelmi termékdíj – nem sokat segített a NAV
A műanyag szatyrok mivel csomagolóanyagnak minősülnek, utánuk környezetvédelmi termékdíj fizetendő. (Termékdíj-köteles terméknek számít még például az akkumulátor, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír is.) Az adó célja a környezetszennyezés megelőzése és a takarékos gazdálkodás ösztönzése. Az ebből befolyt összeget pedig a hulladékgazdálkodás fejlesztésére kell fordítani.
Több kérdéssel megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Többek között azért, hogy mondják meg, 2017-ben illetve az utóbbi 2-3 évben mennyi környezetvédelmi termékdíj folyt be az államkasszába. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a csomagolóeszközök, és főleg a műanyag bevásárlótáskák mekkora hányadát tesz ki a termékdíjnak, kizárólag ebből mennyi adó származik. Válaszukban csak egy linket küldtek a 2011-ben elfogadott törvényhez (48. pont), a 40 oldalas jogszabály ezekre a kérdésekre nem ad választ.
Az Országgyűlés honlapján elérhető tavaly októberi Infójegyzetből viszont kiderül: míg 2012-ben 56,4 milliárd forint tett ki a központi költségvetésben a termékdíjból befolyt összeg, addig 2018-ban 75,3 milliárd forintot várnak, a jövő évi előirányzat pedig 78 milliárd forint.
|
| A termékdíj összege a költségvetésben, 2012-2018 milliárd Ft (Forrás: Infojegyzet, parlament.hu) |
Idén januártól egyébként jelentősen változott volna a csomagolóanyagok termékdíjára vonatkozó szabályozás. A műanyag zsákok és zacskók 57 forint/kg helyett 1 900 forint/kg díjtétellel adóztak volna, és az ingyenesen kapható nejlonzacskókra is ki akarták ezt terjeszteni. Viszont az előterjesztésből az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának javaslatára kikerültek a díjemelésre vonatkozó rendelkezések. A bizottság azzal indokolta a döntést, hogy még nem fogadta el az unió a hulladékgazdálkodási szabályozás elveinek, illetve a tagállamokat érintő hulladékgazdálkodási célkitűzéseknek a módosítását.
| Brüsszel is lépettBrüsszelben és a brüsszeli régióban szeptember elsején lépett érvénybe az egyszer használatos, 50 mikronnál vékonyabb műanyag zacskókra vonatkozó tilalom. A szabályozás a teljes kereskedelemre, még a piacokra és más utcai árusokra is kiterjed. Az ömlesztett élelmiszerek, például zöldségek elsődleges csomagolásaként, valamint a húsáruk és a nedves, vizes készítmények elszállítására kínált zacskók esetében biológiailag lebomló zacskók használata engedélyezett. A műanyag áruházi szatyrokat természetes alapú, burgonya- vagy kukoricakeményítő felhasználásával előállított tasakokkal váltják fel. A szabályozás szeptember 1-jei bevezetésétől számított három hónapos türelmi idő után megbírságolhatják azokat a kereskedőket, akik hagyományos műanyag zacskót használnak. (MTI) |
Magyarország előtt jár Románia
Hogy Magyarországon mikor fogják törvényileg betiltani a műanyag szatyrok használatát, egyelőre nem látni. A Greenpeace a legfrissebb kutatásokra hivatkozva azt állítja, már a Duna és a Tisza is mikroműanyag részecskékkel szennyezettek, de műanyag darabok megtalálhatóak a csapvízben és a palackozott vizekben is. A környezetvédő szervezet egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy már Románia is törvényben tiltja jövő évtől forgalmazásukat. Ezért követelik a magyar kormánytól, hogy 2020. január 1-től Magyarországon se lehessen egyszer használatos szatyrokat forgalmazni. Petíciójukat eddig több mint 100 ezren írták alá.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,45 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
