Hány magyarnak volt munkája az év elején? Megjöttek az adatok
|
| Munkások a győri üzemben. Forrás: Audi Hungaria Motor Kft. |
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer fő volt, 62 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.
Kevesebb lett a közmunkás
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87, a külföldi telephelyen dolgozóké 12 ezer fővel lett több, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 37 ezer fővel csökkent.
| Szép adat a közmunkásokrólA közfoglalkoztatási programok eredményességére világít rá az, hogy hányan tudtak végül elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Az év elején a korábbinál kedvezőbb adattal rukkolhatott elő a kormány köszönhetően annak, hogy megváltozott az adatfelvétel módszertana. További részletek ebben a cikkben. |
A foglalkoztatottak közül 4 millió 430 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 1,2 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 35 ezer fővel (1,5 százalékkal), 2 millió 434 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 12 ezer fővel, 1 millió 996 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.
A fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága mintavételi hibahatáron belül változott, a foglalkoztatottak száma 286 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 28,2 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 40 ezerrel, 3 millió 441 ezer főre, a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 84,4 százalékra nőtt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 704 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal, 56,2 százalékra emelkedett.
166 ezer ember volt állástalan
Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6% volt.
Az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 90 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 14 ezer fővel, 76 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent.A 15–24 éves munkanélküliek száma 36 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 11,2 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,1, az 55–74 éveseké 2,3 százalék volt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 13,9 hónap volt, a munkanélküliek 37,6 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
Teljes foglalkoztatás
Az adatokra reagálva Virovácz Péter, az ING szenior elemzője kommentárjában azt írta: az állástalanok aránya lényegében egy éve ezen a szinten mozog. Megítélésük szerint a magyar gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett. Jelentősebb munkaerőpiaci reform hiányában érdemi teret nem látnak a ráta további csökkenésére, tekintettel a kereslet és kínálat között jelenleg fennálló képzettségi és földrajzi eltérésekre. Az idei év egészében átlagosan 3,6 százalékos munkanélküliséget prognosztizálunk - írta Virovácz.
A foglalkoztatási ráta ismét 70 százalék közelébe emelkedett az előző hónapok kicsit alacsonyabb mutatói után, de drasztikus javulásra már itt sem számíthat az elemző. A magyar munkaerőpiacon még potenciálisan bevonhatók köre mára jelentősen beszűkült. Erre utal az is, hogy a közfoglalkoztatotti létszám 121 ezer főre, sok éves mélypontra esett. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma közben egy év alatt 87 ezer fővel emelkedett, ám a növekedés mértéke itt is jelentősen lelassult a korábbiakban megfigyelthez képest. Összességében a munkaerőpiac telítettsége idén is fennmaradhat, minimális javulás mellett, ami így a béremelés és a termelékenységet javító beruházások irányába tereli a vállalati döntéshozókat.
