Tetemes hiányról adott tájékoztatást a Pénzügyminisztérium szerda délelőtt. Közleményük szerint az államháztartás központi alrendszere június végén 1837 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ebből két dolog is következik. Az egyik, hogy csak június hónapban 785,5 milliárd forintos hiány halmozódott fel a büdzsében, aminél nagyobb 2004-ig visszamenőleg még egyszer sem volt példa. A másik következtetés, hogy az 1837 milliárd forintos mínusz meghaladja az elmúlt pár hónapban kétszer is megemelt hiánycélt.
Először Orbán Viktor közölte a gazdaságvédelmi mentőcsomag bejelentésekor, hogy a GDP 2,7 százaléka lehet az idei költségvetési hiánycél. Ez nominálisan 990 milliárd forintot jelentett volna, ám ezt a jövő évi költségvetés tervezetében még tovább emelték és 3,8 százalékkal számoltak. Vagyis 1787 milliárd forinttal.
Június végére ennek már 102,7 százalékánál járt a felhalmozódott hiány. Igaz, arról sem szabad elfeledkezni, hogy hagyományosan a társasági adó év végi feltöltésének is köszönhetően az év második felében rendre kedvezőbben alakulnak a költségvetési folyamatok, aminek eredményeként év végére a tervezett hiánycél közelében vagy annál kedvezőbben is alakulhat az éves hiány. Idén azonban kicsit másként alakulhat a helyzet, az adózási szabályok módosítása miatt az év végi adófeltöltés egyenlegjavító hatására nem számíthat most a büdzsé, viszont a koronavírus-járvány miatt az adófizetési határidőt az éves beszámolók leadási határidejével párhuzamosan május 31. helyett szeptember 30-ára módosította a kormány. Vagyis ez lehet az a tétel, mely segíthet némiképp egyensúlyba hozni a költségvetést.
A tárca közlése szerint az idei év gazdasági és költségvetési folyamatait mára teljes mértékben átírta a koronavírus-világjárványnak a társadalom és a gazdaság minden részére gyakorolt hatása. 2020 első hat hónapjában felhalmozódott 1837 milliárd forintos hiányon belül
- a központi költségvetés 1534,3 milliárd forintos deficitet,
- az elkülönített állami pénzalapok 11,2 milliárd forintos többletet,
- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 313,9 milliárd forintos hiányt értek el.
Idén június végéig 520 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések (például védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztető gépek beszerzése). 2020. június végéig összesen 489,5 milliárd forint fejlesztési célú uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, a 2020. évi első féléves uniós kiadások ugyanakkor meghaladták a 1085,1 milliárd forintot. A költségvetésben létrehozott Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapjába továbbra sem érkezett uniós támogatás, a járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat a kormány teljes mértékben a hazai költségvetésből fedezi. Emellett a hazai kiadások közül 2020. június végéig kiemelhetők
- a közúthálózat fenntartására és működtetésére (61,6 milliárd forint),
- a Falusi Útalapból (57,0 milliárd forint),
- a kiemelt közúti projektekre (55,0 milliárd forint) kiadott források.
Megemlítendő még a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált
- versenyképesség-növelő támogatásra (40,8 milliárd forint),
- a közúthálózat felújítására (37,4 milliárd forint),
- a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból (34,0 milliárd forint),
- a Modern Városok Program terhére (29,1 milliárd forint) kifizetett összegek,
- továbbá jelentős összeget fordítottak a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására (24,6 milliárd forint) is.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
