2016 negyedik negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 24%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól, ezen belül a költségvetési szervek beruházásai szűkültek nagyobb mértékben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ahogy korábban is, a visszaesés az EU költségvetési ciklusainak váltásával van összefüggésben.

2016. év egészében a beruházási teljesítmény 20%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A nemzetgazdasági ágak többségében csökkent a beruházások volumene, de az uniós források által kevésbé érintett területeken növekedés mutatkozott, így a feldolgozóiparban 7,0, a kereskedelem, gépjárműjavításban 10,0%-kal bővültek a beruházások éves szinten.

2016 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások 0,4%-kal növekedtek.

Ciklusváltás

Az előző év azonos időszakához képest tapasztalt 24 százalékos volumencsökkenés az indoklás szerint a 2014-20-as uniós ciklus döcögő beindulása miatt történik: míg a bázisidőszakban a 2007–2013-as periódus projektjeinek záró munkálatai miatt kiemelkedő beruházási teljesítmény valósult meg, addig a tárgyidőszakban kifizetett, a 2014–2020-as ciklushoz tartozó, jelentős összértékű projektek többsége még nem realizálódott tárgyi eszköz beruházásokban.

Hatalmas visszaesés az önkormányzatoknál

• A gép- és berendezés-beruházások volumene 18, az építéseké 30%-kal esett vissza.

• A beruházások közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében (elsősorban az állami tulajdonú vállalkozások mérséklődő forrásai következtében) 5,9, az egytizedet teljesítő költségvetési szerveknél 71%-kal elmaradt a beruházási teljesítmény volumene az egy évvel korábbitól.

• A nemzetgazdasági ágak többségében csökkent a beruházási aktivitás, a legnagyobb mértékben (87%-kal) – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás ágban, aminek oka az EU-forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő fejlesztési projektek hiánya.

• Az uniós források felhasználásával megvalósított fejlesztések 2015. végi befejeződésével nagymértékben csökkentek a beruházások a humán egészségügyi és szociális ellátásban (86%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban (56%), valamint az oktatásban (58%).

• A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 31%-kal visszaesett, amiben szerepet játszottak a városi tömegközlekedéssel és a vasúti szállítással kapcsolatos alacsonyabb fejlesztési források is.

• A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén a beruházások 24%-kal maradtak el a bázisidőszakitól, elsősorban az áramelosztó hálózatot érintő jelentős fejlesztések korábbi lezárulása következtében.

• Az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai 15%-kal csökkentek. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházási teljesítménye – elsősorban az egyéni gazdaságok kisebb aktivitásából fakadóan – 5,2%-kal csökkent.

• A beruházások általános visszaesése ellenére néhány nemzetgazdasági ágban bővültek a fejlesztések. Közülük a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban – a kiskereskedelmi üzletek értékesítési volumenének hosszabb ideje tartó emelkedése mellett – a beruházási teljesítmény 14%-kal növekedett.

• A nemzetgazdasági beruházások háromtizedét realizáló feldolgozóipar fejlesztései – annak ellenére, hogy számos kiemelt nagyberuházás ért véget az előző időszakokban – 2,3%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az alágak több mint felénél nőtt a beruházási aktivitás. Jelentősen bővült az új tárgyi eszközökbe történő invesztíció a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a fafeldolgozás és a gyógyszergyártás területén.

• Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban a beruházási volumen 3,5%-kal emelkedett, ami a lakásépítések és -felújítások nagymértékű növekedésének, valamint az üzleti (például iroda és raktár) ingatlanfejlesztések mérsékelt csökkenésének együttes eredménye.

2016-ban az előző évhez képest:

• A nemzetgazdasági beruházások volumene 20%-kal csökkent, ezen belül a gép- és berendezés-beruházások 6,6, az építési beruházások 32%-kal estek vissza.

• A beruházások közel hattizedét adó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,9, a költségvetési szervezeteknél 63%-kal zsugorodott a beruházási teljesítmény.

• Négy nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások, a legnagyobb mértékben (17%-kal) a – viszonylag kis részarányú – pénzügyi, biztosítási tevékenység területén, ahol új számítástechnikai eszközök beszerzései is növelték a teljesítményt.

• Növekedett a beruházási teljesítmény volumene az összérték egyharmadát realizáló feldolgozóiparban (7,0%), valamint a szintén jelentős súlyt képviselő kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban (10,0%).

• A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak bővülését (9,0%) a sporttal kapcsolatos fejlesztések – elsősorban a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások – eredményezték.

• Számottevően csökkentek a beruházások a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás ágban (81%), a humán-egészségügyi és szociális ellátásban (75%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (44%), valamint az oktatásban (40%).

• A nagy súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás beruházási teljesítménye – elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és útfelújítások mérséklődése miatt – ugyancsak visszaesett (42%-kal).

• Az év egészét tekintve csökkent a beruházási aktivitás a mezőgazdaság (7,5%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (19%), valamint az építőipar (11%) nemzetgazdasági ágakban is.