A Gallup közlése szerint ez 1991 óta - amióta az intézet rendszeresen méri az Egyesült Államokban a pártok támogatottságát - a legnagyobb változás. A tavalyi év első negyedévében az amerikaiak összesen 49 százaléka tartotta magát a Demokrata Párt hívének, az utolsó negyedévben azonban ez az arány 42 százalékra esett vissza. A magukat republikánusnak valló válaszadók aránya ugyanebben az időszakban 40-ről 47 százalékra nőtt.
2021 elején a demokraták támogatottsága közel egy évtizede nem tapasztalt szintet ért el, azonban - szakértők szerint - előnyük a harmadik negyedévre "elpárolgott", miután Joe Biden amerikai elnök elfogadottsága és népszerűsége is folyamatosan csökkent. A politikai környezet az elemzők szerint a negyedik negyedévben is kedvezőbb volt a republikánusok számára.
Ennek következtében pedig a politikai jobboldal öt százalékpontos előnyre tett szert a demokratákkal szemben, amely 25 éve nem fordult elő. Utoljára 1991 első negyedévében volt ennél is magasabb a republikánusok támogatottsága, ami annak volt köszönhető, hogy az Egyesült Államok - George H.W. Bush akkori republikánus elnök kormányzása idején - győzelmet aratott az Öböl-háborúban.
A Gallup kutatása szerint az amerikaiak politikai hovatartozásának változása hasonló mintát követett, mint ahogyan Donald Trump volt republikánus elnök és Joe Biden népszerűsége alakult 2021-ben. Mint írják: Biden 2021 januárjában "erős jóváhagyással" foglalta el hivatalát, támogatottsága azonban folyamatosan csökkent, többek között a koronavírus-járvány emelkedő esetszámai, az afganisztáni tragikus katonai kivonulás és a növekvő infláció miatt. Ezzel szemben Trump - a január 6-i capitoliumi zavargást követően - alacsony támogatottsággal kezdte 2021-et, azonban az év végére elfogadottsága javult.
A Gallup legfrissebb, decemberi becslése azt mutatja, hogy a két párt támogatottsága közeledett egymáshoz, ugyanis a megkérdezettek 46 százaléka vallotta magát republikánusnak és 44 százalékuk demokrata pártinak.
Az amerikai közvélemény-kutató intézet adatai telefonos felméréseken alapulnak, melyek több mint 12 000, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt lakos megkérdezésével készültek.
(MTI)
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
