A Gallup közlése szerint ez 1991 óta - amióta az intézet rendszeresen méri az Egyesült Államokban a pártok támogatottságát - a legnagyobb változás. A tavalyi év első negyedévében az amerikaiak összesen 49 százaléka tartotta magát a Demokrata Párt hívének, az utolsó negyedévben azonban ez az arány 42 százalékra esett vissza. A magukat republikánusnak valló válaszadók aránya ugyanebben az időszakban 40-ről 47 százalékra nőtt.
2021 elején a demokraták támogatottsága közel egy évtizede nem tapasztalt szintet ért el, azonban - szakértők szerint - előnyük a harmadik negyedévre "elpárolgott", miután Joe Biden amerikai elnök elfogadottsága és népszerűsége is folyamatosan csökkent. A politikai környezet az elemzők szerint a negyedik negyedévben is kedvezőbb volt a republikánusok számára.
Ennek következtében pedig a politikai jobboldal öt százalékpontos előnyre tett szert a demokratákkal szemben, amely 25 éve nem fordult elő. Utoljára 1991 első negyedévében volt ennél is magasabb a republikánusok támogatottsága, ami annak volt köszönhető, hogy az Egyesült Államok - George H.W. Bush akkori republikánus elnök kormányzása idején - győzelmet aratott az Öböl-háborúban.
A Gallup kutatása szerint az amerikaiak politikai hovatartozásának változása hasonló mintát követett, mint ahogyan Donald Trump volt republikánus elnök és Joe Biden népszerűsége alakult 2021-ben. Mint írják: Biden 2021 januárjában "erős jóváhagyással" foglalta el hivatalát, támogatottsága azonban folyamatosan csökkent, többek között a koronavírus-járvány emelkedő esetszámai, az afganisztáni tragikus katonai kivonulás és a növekvő infláció miatt. Ezzel szemben Trump - a január 6-i capitoliumi zavargást követően - alacsony támogatottsággal kezdte 2021-et, azonban az év végére elfogadottsága javult.
A Gallup legfrissebb, decemberi becslése azt mutatja, hogy a két párt támogatottsága közeledett egymáshoz, ugyanis a megkérdezettek 46 százaléka vallotta magát republikánusnak és 44 százalékuk demokrata pártinak.
Az amerikai közvélemény-kutató intézet adatai telefonos felméréseken alapulnak, melyek több mint 12 000, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt lakos megkérdezésével készültek.
(MTI)
Az államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet. 
