Az Ipsos nemzetközi felmérése szerint Magyarországon 2013 eleje és vége között 6-ról 17 százalékra emelkedett az ország gazdasági helyzetéről pozitívan nyilatkozók aránya, majd az idén hullámzásokat követően tovább nőtt.
Amikor garantáltan megugrik a mutató
Megszokott módon, a választások hónapjában ugrott magasra, 24 százalékra a hazai gazdasági viszonyokat sikeresnek értékelők aránya. Májusban, júniusban már korántsem voltak ennyire optimisták a magyarok: 17-18 százaléka tartotta jónak a nemzetgazdaság helyzetét.
|
| A jelenlegi gazdasági helyzetet pozitívan értékelők aránya az egyes országok lakossága körében. (2014 január-július) Forrás: Ipsos |
Azóta megint egy kis növekedés történt, s a nyár közepén 20 százaléknyian érzékeltek pozitív gazdasági folyamatokat hazánkban. A másfél éves javuló tendencia ellenére a 25 ország közérzeti rangsorában továbbra is az alsó régióban, a 21. helyen állunk - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvéleménykutatás-sorozatnak, amelyet az Ipsos készít 25 országban, 19 ezer fő megkérdezésével.
A gazdasági folyamatok lakossági megítélésére hosszú évek óta az állandóság jellemző, 2012-ben és 2013-ban is világszerte az emberek 37-37 százaléka értékelte kedvezően országa helyzetét. Az idei évben eddig az átlag 39 százalék, de azt még nem lehet eldönteni, hogy egy pozitív irányú gazdasági közhangulat-változás első jeleit tapasztaljuk-e vagy marad a régóta tartó stagnálás.
Az észak-amerikai és az európai földrészek polgárainak az elmúlt egy évben valamivel kedvezőbb véleménye lett a gazdaság állapotáról, míg a latin-amerikaiakat a növekvő szkepszis jellemzi. A braziloknak és az argentinoknak nemcsak mostanában vált nyomasztóvá a hangulata, ez két és fél éve tartó tendencia eleinte még hattizedük érezte úgy, hogy jó irányban haladnak, most már csak kéttizedük.
Ilyen helyzetben hogyan érzik magukat az oroszok?
Az elmúlt időszakban látványosan pozitív változások történtek az orosz lakosság véleményében. A tavalyi évben 30 százalékuk minősítette kiválónak gazdaságuk állapotát, most ennél sokkal többen, 41 százaléknyian. Az európai országok közül a az elmúlt esztendőben főleg a britek és a belgák véleménye javult: előbbieknél a tavalyi 21-ről a mostani 37 százalékra emelkedett a gazdaságuk működését jónak tartók aránya, az utóbbiaknál 30-ről 39 százalékra. A németek elégedettsége már korábban is magas fokú volt, ez még erősödött is: tavaly 67, idén 75 százalék értékelte sikeresnek gazdaságuk állapotát.
11-ről 11 százalékra
Összességében pozitívan alakult a magyar lakosság gazdasági közhangulata is, 2013-ban emelkedő tendenciát mutatott, az idén hullámzást. Tavaly átlagosan 11 százalék vélekedett úgy, hogy az ország gazdasága helyes pályára talált, ebben az esztendőben 18 százalék. Ezzel az értékeléssel némileg javítottunk a ranglistán elfoglalt helyezésünkön. Míg az előző években csak egy-két országban voltak nálunk kritikusabbak az emberek, most négyet is magunk mögött hagytunk.
A románok, a spanyolok, az olaszok és a franciák szubjektív értékelése is rosszabb, mint a miénk. Véleményüket, mint ahogy általában a gazdasági közhangulatot, nem csak az objektív mutatók, hanem az ország, a saját életük korábbival való összehasonlítása is jelentősen befolyásolja - derült ki a közvélemény-kutatásból.
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
