Héják és barátok
Az lesz a nagy kérdés, hogy az eurózónán belül, az erősek, a héják, azaz Németország, Hollandia, vagy Görögország barátai, azaz Olaszország, illetve Franciaország kerekednek-e felül a döntéshozatalban, abban, hogy mit csináljanak ebben a nehéz helyzetben, a görög népszavazás után.
Erős jelzés az a tény, hogy Görögország mindenképpen tárgyalni akar, az eredményt azonban nem lehet megjósolni.
Nem lehet elkerülni a reformokat
Ha Görögország megegyezést akar, mindenképpen reformokat kell végrehajtania, kérdés azonban, mennyire erősen vágják meg az államháztartás kiadásait, illetve mennyi lesz a privatizációs bevétel.
Ha a görögök az eurózónában benn akarnak maradni, akkor ezeket a kérdéseket meg fogják oldani, és az EU sem zárja be a kapukat Görögország előtt - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
Mivel járna, ha kilépnének?
| A görög válságról írt valamennyi cikkünket itt találja >>>>> |
Magas István kiemelte: rettenetesen súlyos és azonnali következményei lennének annak, ha Görögország kilépne az eurózónából és visszatérne a drachmához. Az eurózónából való kilépés a munkanélküliség azonnali megugrásához, a GDP azonnali csökkenéséhez vezetne, továbbá az euróban felhalmozott vagyonok értéke is jelentősen esne, akár magánvagyonról, vállalati vagyonról, vagy esetleg földről legyen szó, mindenképpen vagyonvesztést kellene elkönyvelniük a tulajdonosoknak.
A görög bankok még egy ideig igyekeznek fenntartani a likviditásukat, főleg, ha enyhül a helyzet Görögország és az EU, illetve a trojka (az IMF, az EKB és az Európai Bizottság) között, hogy elkerüljék az országban a pánikot.
Van-e szándék?
Magas István szerint az esély megnőtt arra, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, de az is látszik, hogy a görög kormány részéről megvan a közeledési szándék. Utalt arra: a kisebb pénzügyi kérdésekben lehet engedni, de az is világos, hogy nagyobb ügyekben nem. Mivel Görögország lényegében a többi eurózóna-tagállam adófizetőitől kapott segítséget, tartósan nem lehet azt mondani a görögöknek, hogy a tartozást nem fizetik vissza - mondta Magas István.
Van-e remény?
Az MTI által megkérdezett elemzők a népszavazás eredményét figyelembe véve is látnak esélyt a megegyezésre Görögország és hitelezői között. Ez a lehetőség egészen július 20-ig nyitva maradhat, Görögországnak ez a következő kritikus dátum, mivel ekkor jár le egy nagy összegű, 3,5 milliárd eurónyi állampapír.
Jobb helyzetben a kormány
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a görög kormány pozíciója a népszavazás után kétségtelenül megerősödött. A kabinet nyilvánvalóan tovább keményít álláspontján, és a tárgyalások azonnal folytatását szeretné. Ez azonban a hitelezők részéről nehézségekbe ütközhet, akik első megszólalásaik alapján megosztottnak tűnnek.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a figyelem a hét első napján az Európai Központi Bank likviditási támogatással kapcsolatos döntésére irányulhat, minden egyéb fontos döntés várhatóan leghamarabb kedden érkezhet, amikor a jelenleg ismert tervek szerint rendkívüli EU-csúcsot tartanak. A szakértő szerint az EKB várhatóan tovább folyósítja az eddigi likviditást.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,23 pontos nyitás után emelkedett pénteken délelőtt. 
