Hétfőn kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság a devizahitelesek ügyét

Az Alkotmánybíróság (Ab) következő, január 27-i ülésén kezdi tárgyalni a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát és egy munkaügyi perben eljáró bírónak a 98 százalékos különadóval kapcsolatos beadványát - közölte szerdán honlapján a testület. Bitskey Botond, az Ab főtitkára korábban jelezte, hogy a devizahiteles ügyben a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre is szüksége lesz a testületnek.

A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltoztatásának kérdését veti fel. A kormány indítványa felveti egyebek között a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján. Az indítvány konkrétan három ponton kéri az alaptörvény értelmezését.

A különadó is kérdés

A hétfői Ab-ülés napirendjén szerepel a 98 százalékos különadó ügye is. A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bírája azért fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint a munka törvénykönyve által meghatározott juttatások után fizetendő 98 százalékos különadó eltúlzott mértékű, sérti az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a különadót rögzítő 2010-es törvény nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménybe is ütközik. Az indítvány hivatkozik az alaptörvényben deklarált jogállamiságra is, melybe a bíró álláspontja "beleértendő egyebek mellett az is, hogy a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok igazságos és társadalmilag elfogadott célt szolgáljanak, azok büntető jellegűek nem lehetnek kivéve akkor, ha a társadalmi megítélés ezt szükségessé, illetve elfogadhatóvá teszi".

Az Ab hétfői ülésének napirendjén szerepel még egy olyan alkotmányjogi panasz is, mely egy kúriai munkajogi tárgyú döntés alaptörvény-ellenességét veti fel.