A legfrissebb statisztika szerint országos átlagban a bruttó bér áprilisban 7,8 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Vagyis a koronavírus-járvány és a gazdaság áprilisi leállása érezhetően fékezte a bérnövekedési ütemet, hiszen márciusban még ez az adat 9 százalékos volt. Ez megfelel egyébként a nettó bérek emelkedésének is, az 266 125 forint volt áprilisban. Igaz, márciushoz képest kicsit több mint 100 forinttal alacsonyabb ez az összeg, de ha a járvány kirobbanása előtti időszakhoz, tehát februárhoz mérjük a friss adatot, akkor sem látszik nagyobb törés. Áprilisban a nettó átlagkereset ugyanis még 6 százalékkal meghaladta a februári értéket. Nem mondható el ez azonban a nemzetgazdaság minden ágazatáról.
Míg egyes ágazatokban a járvány előtti időszakhoz képest akár jelentősebb béremelkedés mutatkozik, máshol csökkenéseket regisztrált a KSH az öt főnél nagyobb vállalkozások esetében. Nyilván elsőként rögtön a járvány negatív gazdasági hatásait legjobban megérző turizmusra és szórakoztatóiparra lehet gondolni, a fizetések szempontjából azonban máshol is hasonló - vagy talán még súlyosabb - következmények mutatkoztak.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén az átlagos nettó bér áprilisban 155 573 forint volt, ez 8 százalékkal alacsonyabb a februári értéknél. Akkor kicsit több mint 169 ezer forint volt az átlagos nettó. A másik fokozottan érintett szektor a művészet, szórakoztatás, szabadidő volt, ám a terület átlagos béreit kevésbé roppantotta össze a járvány kitörése. Átlagosan itt 241 996 forintot vihettek haza a dolgozók, szemben a februári 247 262-vel, a csökkenés mértéke szerényebb, 2 százalékos.
Némi meglepetésre volt még egy harmadik ágazat, ahol a fizetések nagy ütést kaptak: a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén hagyományosan az országos átlagnál magasabb az elérhető átlagos nettó fizetés. Áprilisban ez 399 857 forint volt, ami 8 százalékkal alacsonyabb a februári átlagnál. Akkor 34 ezerrel több volt a megkereshető összeg az ágazatban. Tekintve, hogy váratlannak nevezhető az itt regisztrált fizetésváltozás, gondolhatnánk, hogy esetleg szezonális hatások is befolyásolták a mostani folyamatokat. A korábbi években azonban nemcsak ilyen, de még ennél kisebb mértékű csökkenés sem mutatkozott az adatok alapján.
Ha az előző év azonos időszakához mérten nézzük a bérváltozásokat, akkor ez utóbbi területen 3 százalékkal maradnak el idén a nettó bérek. A leginkább érintett szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatában 2 százalékkal. A művészet, szórakoztatás, szabadidő területe pedig ilyen összevetésben még jól áll, átlagosan a dolgozók még a járvány hatása ellenére is többet vihetnek haza, mint egy évvel ezelőtt, hiszen a nettó keresetek még 3 százalékos növekedést mutattak áprilisban.
Érdemes még egy másik szektorról is említést tenni, ahol az eddig tárgyaltakkal ellentétben valami brutális mértékű béremelkedés történt a járvány negatív hatásai ellenére is. A pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatában az átlagos nettó bér 587 339 forint volt, ami 38 százalékkal magasabb a februári szintnél. Ennek azonban vajmi kevés köze van a koronavírus-járványhoz, hiszen az év ezen szakaszában tavaly is pont ugyanilyen mértékű bérnövekedési ütemről árulkodik a statisztika. Éves bázison egyébként a friss, áprilisi adat 8 százalékkal haladja meg a tavalyit.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
