Ő lehet a következő miniszterelnök
Boris Johnson, London volt polgármestere szerint az Európai Unió a Római Birodalom "aranykorának" újjáélesztéséről álmodozik, ugyanúgy, ahogy mások mellett Napóleon és Adolf Hitler is tette.
Johnson - a kormányzó Konzervatív Párt Brexit-párti táborának egyik legbefolyásosabb tagja, aki a brit sajtó egyöntetű véleménye szerint a következő, 2020-as választásokon a miniszterelnöki tisztségért már nem induló Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje - a The Sunday Telegraph című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban kijelentette, hogy "az egész ügy" - vagyis az Európai Unió koncepciója - a Római Birodalomig nyúlik vissza.
Ezt azért mégse?
Johnson szerint ugyanis az elmúlt kétezer történelme nagyjából arról szólt, hogy különböző emberek és intézmények megpróbálták Európa egyesítésével újjáéleszteni a rómaiak idejére jellemző "béke és jólét aranykorát".
Mások mellett "Napóleon és Hitler is ezzel próbálkozott, tragikus végeredménnyel (...) Az EU is egy erre irányuló kísérlet, más módszerekkel" - fogalmaz a konzervatív politikus.
A The Sunday Telegraph kommentárja szerint jóllehet Johnson nem azt akarta ezzel mondani, hogy "a brüsszeli bürokraták" nácik, akik a hitleri birodalmat kívánnák visszahozni, de "az összehasonlítás mégis meghökkentő".
Boris Johnson szerint ugyanakkor az euróövezet is német koncepció, amely lehetővé tette, hogy a domináns német gazdaság tönkretegye a gyengébb európai gazdaságokat. Olaszországot például, amely egykor kiemelkedő autógyártó hatalom volt, "teljesen tönkretette az euró, és ezt a németek akarták így" - fogalmaz az interjúban London előző polgármestere. Hozzáteszi: az euró annak eszközévé vált, hogy a német gazdaság behozhatatlan termelékenységi előnyre tegyen szert az egész euróövezettel szemben.
Katasztrofális lenne a Brexit
David Cameron miniszterelnök, aki a brit EU-tagság fenntartásáért kampányol, Oxfordshire megyei választókerületében tartott kampánygyűlésén azonban kijelentette: a brit gazdaság biztonsága kerülne súlyos veszélybe, ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból. Cameron szerint aki a Brexitre voksol a júniusi népszavazáson, az egyben "kevesebb munkahelyre, alacsonyabb ütemű növekedésre, sőt potenciálisan recesszióra szavazna".
Erre a kockázatra hívta fel a figyelmet a minap Mark Carney, a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója is, aki a bank új inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatóján kijelentette: a Bank of England előrejelzési forgatókönyvei azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a brit gazdaság technikai recesszióba süllyed, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból.
A Brexit-párti tábor az inflációs jelentésben foglalt hasonló figyelmeztetések és Carney e kijelentése miatt követelte a Bank of England kormányzójának menesztését, azzal az indokkal, hogy a jegybanki kormányzó megsértette a számára politikai semlegességet előíró szabályokat. Carney azonban a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a Bank of England kötelessége a kockázatok feltárása és elmagyarázása. "Nem azzal enyhítjük a kockázatokat, ha nem veszünk róluk tudomást" - hangsúlyozta.
A Bank of England új inflációs jelentése szerint ha a referendumon a többség arra szavaz, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból, a kialakuló bizonytalan gazdasági környezetben a háztartások elhalaszthatják fogyasztási kiadásaikat, a vállalati szektor késleltetheti a beruházási döntéseket, és az ezzel járó alacsonyabb munkaerő-kereslet a munkanélküliség növekedését okozhatja. A brit jegybank szerint ezt a font további gyengülése kísérheti, amely akár "meredek ívű" is lehet. A Bank of England szerint a font tavaly november óta mért 9 százalékos gyengülésének hozzávetőleg a felét a brit EU-tagság esetleges megszűnéséhez kapcsolódó kockázatok okozták.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
