Rekordalacsony részvétel mellett Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója a szavazatok 25,75 százalékával az élen végzett a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, de alig 21 442 vokssal előzte meg a Jean-Luc Mélenchon által vezetett baloldali összefogást (NUPES), amely 25,66 százalékos támogatottságot szerzett - derül ki a francia belügyminisztérium által hétfőn közzétett hivatalos végeredményből. A mintegy 48 millió francia állampolgár közül 23,3 millióan járultak az urnákhoz, ami 47 százalékos részvétel.
Az csak a második fordulóban fog eldőlni, hogy az elnöki koalíció meg tudja-e tartani az abszolút többségét a parlament alsóházában, és Emmanuel Macron szabadon végre tudja-e hajtani a programját, vagy relatív többség mellett alkalmi szövetségesekre lesz szüksége a jobboldalról a kormányzáshoz.
Az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest 18,67 százalékos támogatottsággal a szuverenista jobboldali Marine Le Pen pártja tudta a leginkább növelni a képviselői számát, s a Nemzeti Tömörülés 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat 20 és 45 közötti képviselővel, miközben a hagyományos jobboldal, a 10 százalékot elérő Köztársaságiak frakciója viszont a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről.
A mandátumbecslések alapján a kormánypárt 222 és 295 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, míg a baloldali összefogás (NUPES) 150-210 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.
Az elnöki többség jelöltjei közül egy, a baloldali összefogásból pedig négy jelölt megszerezte a képviselői helyet az első fordulóban, s 272 körzetben ennek a két formációnak a jelöltjei fognak megmérkőzni egymással a második fordulóban, nyolc körzetben három továbbjutó van.
Macron pártjának jelöltjei 417 helyen jutottak tovább (ezek felében az első helyen), de ez százzal kevesebb, mint 2017-ben. A baloldal 380 körzetben lesz jelen a második fordulóban az öt évvel ezelőtti 146-hoz képest. Marine Le Pen pártja 208 körzetben maradt versenyben, elsősorban az ország északi részén, ami kétszer annyi, mint 2017-ben, de csak húsz helyen nyerte meg az első fordulót. A konzervatív Köztársaságiak viszont csak alig 91 körzetben lesznek jelen a második fordulóban az öt évvel ezelőtti háromszázhoz képest. A választás vesztese Eric Zemmour jobboldali publicista, volt elnökjelölt, aki nem jutott be a második fordulóba, s pártjának jelöltjei is mindenhol kiestek, így a Visszahódítás nevű új formációnak nem lesznek nemzetgyűlési képviselői.
"Az az igazság, hogy az elnöki párt vereséget szenvedett" - mondta vasárnap este Jean-Luc Mélenchon, a baloldali összefogás vezetője arra kérve a választóit, hogy "rohamozzák meg" az urnákat a második fordulóban.
A másfél hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogásnak (NUPES) azonban kevés a tartaléka a második fordulóra, a távolmaradás elsősorban az Emmanuel Macron szavazóbázisát jelentő fiatalokat és a középosztályt érintette az első fordulóban.
Olivier Véran, a parlamenti kapcsolttartásért felelős kormánytag vasárnap este elismerte, hogy a választási eredmény "figyelmeztetés" a kormánytöbbségnek, amelyet meg kell hallani. Élisabeth Borne miniszterelnök úgy vélte, hogy kizárólag az Együtt! elnöki koalíció lesz képes jövő vasárnap többséget szerezni a nemzetgyűlésben.
Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 6293-an mérettették meg magukat.
A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerült, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elérő jelölt indulhat.
(MTI)
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
