Magyarország a mezőgazdasági ingatlanokra bejegyzett egyes haszonélvezeti és használati jogok megszüntetésével megsértette a tőke szabad mozgásának az elvét - ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
Az ügy résztelteit ismertetve az uniós bíróság arról tájékoztatott, hogy 2013 decemberében a magyar Országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely 2014. május 1-jei hatállyal vagyoni kompenzáció nélkül megszüntette a gazdálkodó szervezetek és az ingatlantulajdonos nem közeli hozzátartozói javára mezőgazdasági ingatlanokra bejegyzett haszonélvezeti és használati jogait.
A szabályozással kapcsolatban a magyar bíróság azért fordult az unióhoz, mert meg akarta tudni, hogy a haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése, és/vagy e jogok vagyoni kompenzáció nélküli törlése sérti-e az uniós alapszabadságokat.
Hátrányban a külföldiek
A bírósági tájékoztatás szerint Henrik Saugmandsgaard Oe főtanácsnok indítványában azt hangsúlyozta, hogy a vitatott magyar szabályozás a tőke eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg, ugyanis annak a valószínűsége, hogy valaki egy magyarországi ingatlantulajdonos közeli hozzátartozója legyen - és ezáltal továbbra is jogosult legyen egy mezőgazdasági ingatlanon haszonélvezeti vagy használati jog fenntartására -, nagyobb a magyar állampolgárok körében, mint valamely más tagállam állampolgárai között.
Ezt erősíti az, hogy korábban kizárt volt a külföldiek számára a magyarországi termőföldek tulajdonjogának megszerzése, amely arra ösztönözte az ilyen fölterületekbe befektetni kívánó külföldi állampolgárokat, hogy azokon haszonélvezeti vagy használati jogosultságot szerezzenek.
A dán főtanácsnok úgy vélte, nem elfogadható a magyar kormány azon érve, amely szerint a vitatott szabályozás a visszaélések elleni küzdelem, azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó tilalom kijátszásának megakadályozását célozná. A magyar szabályozás ugyanis - az arányosság elvével ellentétes módon - nem ad lehetőséget a nemzeti bíróságoknak arra, hogy objektív bizonyítékokat alapul véve, esetről esetre megvizsgálják a visszaélésszerű magatartás tényleges fennállását.
Végezetül a főtanácsnok a magyar kormány azon érvét is elvetette, amely szerint a kérdéses szabályozás azzal a közérdekű céllal lenne igazolható, hogy a termőföld csak az azt megművelő természetes személy tulajdonában lehessen.
E tekintetben a főtanácsnok kiemelte, hogy a közeli hozzátartozók számára megengedett haszonélvezeti és használati jogok fenntartása nem alkalmas az említett célkitűzés elérésére, mivel semmi sem zárja ki azt, hogy a hozzátartozók is ingatlanspekuláció céljából szerezzenek ilyen jogokat, illetve hogy közeli hozzátartozónak nem minősülő emberek ténylegesen mezőgazdasági tevékenység végzése céljából szerezték meg azokat.
De jó előre szólnak, úgyhogy fel lehet rá készülni. 
