"Az euróövezetbe való belépés olyan kötelezettség, amelyet Horvátország az EU-csatlakozási szerződéssel vállalt " - közölte Plenkovic, hozzátéve, hogy az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára. Kiemelte többek között, hogy eltűnik az árfolyamkockázat és az átváltás költségei, csökken a kamatláb és nő a befektetések száma, továbbá megnő a lehetősége a tőkepiaci finanszírozásnak, valamint két szinttel emelkedhet az ország hitelminősítése. Hozzátette még: a csatlakozás megkönnyíti az exportot is és a turisták érkezését az euróövezeti országokból.
Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke elmondta: péntektől az euro.hr oldalon lehet szavazni arról, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euró érméket. Öt motívum közül választhatnak a horvát állampolgárok, ezek Dubrovnik városa, Horvátország térképe, a piros-fehér kockás horvát sahovnica, a Galgolíta írás és a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) nemzeti valuta szimbóluma.
Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
A Sándor-palota nyilvánosságra hozta a volt köztársasági elnök utolsó vagyonnyilatkozatát. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
