Húsz éve nem láttunk ilyet – megint gyorsan fogy a magyar

Általános tapasztalat, hogy a nők túlélik a férfiakat, az elmúlt évek halálozási többletét elsősorban az év eleji influenzajárvány okozta (a 80 fölötti nők jelentős részével a vírus végzett), egy következő hullámot pedig a július-augusztusi hőség okozott. Egészen 2010-ig több férfi halt meg Magyarországon, mint nő, azóta valamelyest közeledtek egymáshoz a kilátások: jelenleg a nők csak 6,5 évvel élik túl a párjukat, ez az évtized elején még 8,6 év volt. Szerencsére a gyermekhalandóság gyakorlatilag elhanyagolhatóvá vált az országban: míg 1990-ban majdnem kétezer gyermek halt meg évente, ez ma már 400 alatt van.

Az élveszületések és a halálozások havonkénti változása. Forrás: KSH.

Rák, elhízás, öngyilkosság – a leggyakoribb okok

A KSH adatai szerint minden második elhunyt valamilyen keringési zavarban, minden negyedik pedig daganatos megbetegedés miatt távozik közülünk. Míg előbbire mindkét nem nagy hajlamosságot mutat, a nőknél ma 40 százalékkal nagyobb esélye van, hogy valamilyen tumor végez velük. Emiatt a kor egyik legnagyobb egészségügyi kihívását jelenti a rákkal való küzdelem. A korai halálozások legjelentősebb főcsoportját mindkét esetben az erőszakos okok alkotják, a férfiak azonban gyakrabban (17 százalék) lesznek gyilkosság vagy öngyilkosság áldozata, mint a nők (9 százalék).

Bizakodhatnak ugyanakkor a diplomások, a magasabb iskolai végzettség ugyanis szoros összefüggést mutat a magasabb várható élettartammal. A legrövidebb életre az alapfokú végzettségű férfiak számíthatnak, ez náluk 65,3 évet jelent, hasonlóan képzett nőtársaik 10 évvel számíthatnak többre. Egy diplomás férfi ennél 12 évvel többel számolhat, egy diplomás nőre pedig 81,3 év vár. Összességében a magyar nők 79,4 évet remélhettek születésükkor, ami 1990-hez képest 7,6 százalékos emelkedést jelent. A magyar férfiak életkilátásai 5,8, a nőké 4,2 évvel rövidebbek az EU 28 tagállamának átlagánál.