Egy orvosi vizsgálat akár életmentő is lehet.

Bár sokan csak a tehetősek divathóbortnak tartják a longevity-t, a hosszú élettel foglalkozó tudományt, valójában sokkal mélyebb rétegeket érintő szegmens. Mindeközben a mesterséges intelligencia megjelenésével még inkább gellert kapnak az ezzel foglalkozó innovációk – a március 26-i Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia pedig épp ilyen fókuszból tekint a témára, melyről a résztvevők közül két szakértő beszél.

Hatalmasak a különbségek.

Nincsenek születések, nincsenek halálesetek – demográfiai statisztikákat próbál eltitkolni a Kreml. Volt már ilyen a történelemben. 

Kiderült az igazság: hét évvel élnek kevesebbet a szegények, mint a jómódúak, legalábbis egy nemrég nyugdíjba vonult korosztályban Németországban az egyik kutatóintézet szerint. A különbség nő, korábbi korcsoportokban ez csak négy év volt. De nem csak kevesebbet élnek, hanem ezáltal a nyugdíjkasszából is aránytalanul jóval kisebb arányban részesednek az alacsony jövedelműek.

Az új egészségügyért felelős államtitkár nyilatkozott pénteken az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. Úgy látja, mivel nő a várható élettartamunk, az a kormány prevenciós intézkedéseinek eredménye már.

Az európaiak egyre tovább élnek, de ez nem mindenkire egyformán vonatkozik – írja a WHO jelentése. Továbbra is magas az alkoholfogyasztás, a dohányzás, és egyes országok nagyon keveset fordítanak egészségügyre. Hány egészséges évünk maradhat?

Felére csökkent Magyarországon az infarktus okozta halálozások száma.

A születéskor várható élettartam országonként eltér, Magyarország ugyanakkor meglehetősen hátrányos helyzetben van a többiekhez képest. Az OECD-átlagnál négy évvel élünk rövidebb ideig, Európában pedig szintén dobogósak vagyunk a legrövidebb életűek és a leggyorsabban fogyók között. Színes infografikákkal mutatjuk, mi a helyzet körülöttünk.

Amellett, hogy rengeteget járunk kórházba, szörnyen egészségtelenül is élünk: Magyarországon él a legtöbb dohányos és alkoholista az Európai Unióban, de szörnyűek az étkezési szokásaink is, és alig mozgunk. Rajtunk múlik, vagy az államnak is tennie kéne valamit? Ma van az Egészségügy világnapja, az NN Biztosító pedig összegyűjtötte, pontosan mik is azok, amik miatt lényegesen rövidebb ideig élünk, mint egy átlagos európai.

Egyre több ember éli meg a három számjegyű kort, sőt, vannak, akik bőven száz év felett halnak meg. Az orvostudomány fejlődésének és az egészségtudatosabb világnak köszönhetően a mostani szuperöregeket egy még hosszabb életű generáció követheti. De mi a hosszú élet titka, és mihez kezd majd a világ a 120, vagy 150 éves emberekkel?

A várható élettartam csökkenése mellett a nők halálozási rátája is romlott. A diplomások viszont bizakodhatnak.

Hiába azonban a hosszú életkor, ezt nem feltétlenül egészségesen éljük le.

Érdekes eredményeket hozott egy friss felmérés a magyar egészségügy megítéléséről a magyarok körében. Hiába látjuk, hogy felújítgatják az egészségügyi intézményeket, mégis a magyar kórházi ellátás megítélése a legrosszabb a páciensek körében, és a helyzet még romlik is. Nem véletlen, hogy a valóságnál sokkal elmaradottabbnak érezzük a gyógykezelés feltételeit. Az egészségi állapotunk se olyan jó, mint hisszük.

Kiderült, meddig élhet maximum egy ember – az eredmény bár szép, mégsem túl biztató.

A pénz nem boldogít, de legalábbis nem ez tesz minket elsősorban hosszú életűvé – míg számos fejlett ország meglehetősen csúfos helyen végzett a Bloomberg egészségügyet vizsgáló indexében, Magyarország szépen kapaszkodik fölfelé. A régiós társakhoz képest azonban még mindig van mit javítani.

Arra a problémára, hogy egyre több nyugdíjast egyre kevesebb dolgozónak kéne eltartania, egy német kutatóintézet a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését látja a legjobb megoldásnak. Egészen a 73 éves korhatárig, ami azonban azt eredményezné, hogy sokaknak alig lennének nyugodt nyugdíjas éveik, mert a várható életkor sem sokkal hosszabb. A politikusok viszont szeretnek a nyugdíjasoknak kedvezni.

A férfiak köztudottan korábban halnak világszerte, az egyik ország, ahol a legtovább élnek, Ausztrália. Csakhogy a hosszú élet másfelől finanszírozási gondokat okoz, így felmerült, hogy a nyugdíjkorhatárt fel kéne emelni, mégpedig 65-ről 70 évre. Negyven év múlva negyvenezer száz éves emberük lesz… És nálunk?

Az 1999-es állapothoz képest 23 százalékkal nőtt a fehér, de nem latin-amerikai származású nők halálozási rátája az USA-ban. Pedig ez idő alatt, bár még magas szinten áll, nagyot esett a fekete, azaz afroamerikai származású nők halandósága, és szintén esett a latin-amerikaiaké. Mi lehet ennek az oka? – tette fel a kérést a Bloomberg.

Hol helyezkedik el a Föld országainak mezőnyében Magyarország? Egy mozgó grafikon segítségével nemcsak ezt nézhetjük meg, hanem azt is, hány év volt a várható élettartam üknagyanyáink idején és hogyan nőtt 1391-ről 17 066 dollárra az egy főre jutó GDP-nk.