A Joint Venture Szövetség szeptemberben egy reprezentatív felmérés keretében vizsgálta a magyar lakosság egészségügyi állapotának helyzetét, valamint az egészségügyi ellátórendszer megítélését.
Hazánkban a születéskor várható élettartam az elmúlt években valamelyest javult, azonban még mindig megközelítőleg öt évvel alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, továbbá a betegségben eltöltött évek is valamelyest magasabbak, mint a legtöbb európai országban.
A legfrissebb, 2015-ös adatokat a WHO adatbázisa alapján az alábbi gigantikus grafikonon ábrázoltuk:
| A várható élettartamból indul ki az a felmérés, amit nemrég a Bloomberg tett közzé az egyes országok egészségügyi rendszerének hatékonyságáról. Magyarországon mérték az egyik legnagyobb előrelépést, de még mindig le vagyunk maradva még a régiós társakhoz képest is. Itt írtunk a témáról >> |
Azt hisszük, mi sokkal jobb állapotban vagyunk, mint a többiek
A megkérdezettek egy tízes skálán 6,4 pontra értékelték saját egészségi állapotukat, ugyanakkor a hazai lakosság általános állapotáról mindössze 3,85 pontos átlagos választ mutat a felmérés. Mindezek mellett a megkérdezettek 41 százaléka számolt be valamilyen krónikus betegség meglétéről. Az átlagosnál elégedettebbek saját egészségi állapotukkal a legalább középfokú végzettségűek, valamint a szellemi dolgozók.
Se pénzünk, se időnk, se kedvünk vigyázni magunkra
A megkérdezettek közepesen elégedettek azzal, amit saját egészségük megőrzése érdekében tesznek; a tízes skálán erre átlagosan hat pontot adtak. Arra kérdésre, hogy mi hátráltatja abban, hogy többet törődjön magával, az első helyen az anyagiakat, míg második helyen az idő hiányát említették. Közel 60 százalékuk azonban a motiváció hiányáról is beszámolt.
A magánfogorvos a legjobb, az állami kórház a legrosszabb
A felmérés mélyebben vizsgálta ez egészségügyi rendszerrel kapcsolatos elégedettséget, valamint a magán és állami ellátórendszer megítélését és igénybevételét. A magyarok összességében 80 százalékban veszik igénybe az állami és 20 százalékban a privát szolgáltatásokat - minden ötödik esetben tehát a magánegészségügyben keressük a gyógyulást.
A megkérdezettek legkevésbé az állami kórházi ellátással voltak elégedettek; ötös skálán 3,8-as értékkel, míg a magán fogorvosi ellátás áll a lista élén 4,4 ponttal. Az állami ellátás területén a háziorvosok kapták a legmagasabb értékelést, átlagosan 4,15 pontot.
Nem a szebb épületeken múlik: egyre rosszabb a helyzet
A megkérdezettek jelentős része negatív irányú változást észlelt az egészségügyi ellátórendszerben az elmúlt évben, másfelől azonban 71% szerint jelentős fejújítások/építkezések történtek a környezetében lévő egészségügyi intézményekben.
A megkérdezettek szerint az egészségügyi dolgozók áldozatos munkát végeznek (3,8) ugyanakkor az átlagos megítélés szerint az egészségügyi ellátás ”emberi érzések nélkülivé” vált.
A betegeknek fogalmuk sincs, milyen modern a magyar egészségügy
Arra a kérdésre, hogy melyek a legfontosabb, az egészség megelőzésével kapcsolatos kritériumok a válaszadók leginkább a harmonikus és kiegyensúlyozott családi életet adták, ugyanakkor a korszerű gyógyszerek, és eszközök meglátásuk szerint az előbbihez képest kevésbé játszanak fontos szerepet. Az egészséges élettel kapcsolatos tudás és információk megléte szintén átlag alatti értékelést kapott.
”A fenntartható egészségügyi rendszer megítélésünk szerint az egyénnel kezdődik. Bármilyen modern berendezések és gyógyszerek is kerültek az elmúlt időszakban hazánkba, a felmérés azt a képet mutatja számunkra, hogy az egészségtudatos élet, a betegségek megelőzése, és az ezzel kapcsolatos ismeretek sokszor hiányosak. ” - mondta Blazsevácz Péter a Joint Venture Szövetség egészségügyi bizottságának elnöke.
”Hazánkban ma elmondható, hogy a gyógykezelés a világszinten elérhető legkorszerűbb ajánlásokat követi, a nyugat európai szinthez képest viszonylag rövid, 1-3 év késéssel (teljes vagy részleges finanszírozással) kerülnek a gyógyszerek a hazai piacra. Továbbá a diagnosztika és kezelés is csúcskategóriás berendezések használatával történik, a felső kategóriás diagnosztikai készülékek (CT/MR) tudása és életkora megegyezik az Unió legfejlettebb országainak szintjével, ugyanakkor a megkérdezettek kevesebb, mint fele van ezzel tisztában – ezen a képen érdemes és fontos lenne változtatnunk. ” - mondta Dr. Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház Főigazgatója, a JVSZ orvosi szakértője.
Több pénz kell egészségügyre
Az válaszadók az egészséget illetve annak megőrzését alapvetően anyagi kérdésként értelmezik; a megkérdezettek több mint 90 százaléka azon véleményének adott hangot, hogy az országnak általában többet kellene költenie az egészségügyi ellátórendszerre.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
