Egyedülálló nyugdíjasok Karácsonya, 1975 (Bundesarchiv, Wikimedia Commons)

Aki jobban keres, az tovább él, és aránytalanul több nyugdíjat kap – írja a berlini DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) kutatóintézet szerdán közzétett tanulmánya. Míg a korábbi generációknál a várható életkorban mutatkozó különbség csupán négy év volt Németországban, mostanra ez hét évre emelkedett.

A német nyugdíjbiztosítási adatokból számolva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ténylegesen várható életkor különbsége a szegényebb és gazdagabb rétegek között egyre csak nő. Az 1926-1928-as születésűek például átlagosan 13,9 évvel élik túl a 65 éves korhatárt az “alsó decilisben” – vagyis a népesség legalacsonyabb jövedelmű tíz százalékánál.

A felső tíz százalék, azaz a tizedik jövedelmi decilis már 18,2 évvel éli túl a 65 évet (azaz várható életkora 83,2 év), ez 4,3 év különbség a jómódúak javára. (Férfiak, Nyugat-Németországban.) Az 1947-1949-es születésű korosztályban ez a különbség már hét évre nőtt. (Lásd a grafikon két szélső oszlopát.)

(Különbség a legalsó és a legfelső jövedelmi decilis várható élettartamában, években, születési korcsoportok szerint. Forrás: DIW.)

Kevesebbet, kevesebb ideig

Az alacsonyabb jövedelműeknek így nemcsak alacsonyabb nyugdíj jár, hanem rövidebb időn keresztül is folyósítják azt nekik. Ez ellentétes a német nyugdíjrendszer “egyenértékűségi elvével” (Äquivalenzprinzip), amely szerint mindenkinek a befizetéseivel arányos nyugdíjkifizetéseket kéne kapnia.

Ez az elv azonban nem vette figyelembe a várható élettartam jövedelmek szerinti eltérését. Most kiderült, hogy minél magasabb az emberek jövedelme, nagy átlagban annál nagyobb részt kapnak a nyugdíjkasszából.

Mi van az özvegyekkel?

Másrészt mivel azok a jövedelmi csoportok, ahol alacsonyabb a bér, korábban halnak, náluk nyilván magasabb az özvegyi nyugdíjak súlya. Ez azonban még mindig nem változtat az elosztási viszonyokon a kutatók szerint.

A magasabb jövedelmi kategóriákban ugyanis lehet, hogy kevesebben kapnak özvegyi nyugdíjat, de azok összege jóval magasabb. A német nyugdíjkasszának mintegy ötöde megy az özvegyi ellátásokra.

Több nyugdíjat a szegényeknek?

A tanulmány ebből azt a következtetést vonja le, hogy fontos lenne az alacsonyabb jövedelműeknek járó nyugdíjat növelni. Egyrészt az “aránytalanság csökkentése” érdekében, másrészt az “időskori szegénység” mérséklése céljából.

A tanulmányban az összehasonlíthatóság érdekében csak az 1929-1949 között született, most tehát általában nyugdíjas korosztályban vizsgálódtak, és csak a Nyugat-Németországban élő férfiakat vették figyelembe.