Május és július között az orosz Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat (Rosstat) fokozatosan leállította szinte az összes kulcsfontosságú demográfiai mutató közzétételét. Elsőként a születések, halálozások, házasságkötések és válások valós idejű regionális adatai tűntek el. Majd június végén a Rosstat – működése óta először – megtagadta a 2024-es végleges halálozási adatok közzétételét, írja a Meduza a független újságírókból álló Bereg-re hivatkozva.
A 2022-es és 2023-as adatok még lehetővé tették az ukrán statisztikusok számára, hogy kiszámítsák az Ukrajna elleni háborúhoz kapcsolódó többlethalálozást. Ám ezeknek a kutatásoknak befellegzett, sok más, hivatalos adatokon alapuló tanulmánnyal együtt.
Dmitrij Kobak demográfust a lap arról kérdezte, mit jelent ez a cenzúraszint – és miről árulkodik Oroszország „utolsó élő pillanatképe”.
„Szinte az összes havi demográfiai adatot titkosította Oroszország. Elvesztettük a havi statisztikák abszolút számait: a születéseket, a haláleseteket, a házasságkötéseket és válásokat, beleértve a regionális bontást is. De nem jutunk hozzá az összes halálesetre vonatkozó részletes éves adatokhoz sem. Nagyon úgy tűnik, hogy a halálozással kapcsolatos adatsorokat egy új törvény alapján nem közlik, amely az orosz kormányzat döntésének értelmében teljesen leállította a halálozási adatok közzétételét” – mondta a lapnak az ukrán demográfus.
Fotó: Depositphotos
Bár a Meduza hozzáteszi: ez az információ máshonnan nincs megerősítve, csupán Dmitrij Kobak és az orosz Állami Statisztikai Szolgálat levelezésére alapozva állapították meg.
Villámgyorsan jött a változás
A statisztikus szerint lényegében minden elveszett, amit korábban havonta publikáltak – kivéve két mutatót: a teljes termékenységi rátát, valamint a harmadik és további gyermekek termékenységi rátáját. De mivel már nincs mód az adatok ellenőrzésére, véleménye szerint megnőtt az adatmanipuláció kockázata.
A polgári anyakönyvi hivatalok is leállították a demográfiai adatok közzétételét, illetve lezárták a korábban közzétett anyakönyvi bejegyzéseket tartalmazó táblázatokhoz való hozzáférést, és eltávolították azokat a weboldalakat, amelyeken az adatok szerepeltek. Ezek az oldalak nemrég még a regisztrált születésekről és halálesetekről, valamint a házasságkötésekről és válásokról, sőt, néha még a névváltoztatásokról, örökbefogadásokról és apasági elismerésekről is tartalmaztak adatokat.
Ám most minden, amit a regionális fő anyakönyvi hivatalok jellemzően közzétettek, eltűnt, méghozzá igen gyorsan: május közepétől június közepéig gyakorlatilag mindent korlátoztak.
Dmitrij Kobak szerint minden akkor kezdődött, amikor a Rosstat nem tette közzé a szokásos regionális demográfiai bontást 2025 márciusára vonatkozóan, csak az országos összesítést. A márciusi adatokat pedig májusban publikálták, tehát késéssel.
Mindeközben – még mielőtt a Rosstat közzétette volna ezeket a „szűkített” adatokat – áprilisban jelentős halálozásiszám-növekedést tapasztaltak az ukrán szakemberek a polgári anyakönyvi adatok alapján – egyes régiókban akár 40 százalékot is, az országos átlag pedig körülbelül 15 százalék volt. Ez a kiugrás nem a háborúhoz, hanem egy influenza- és akut légúti fertőzés-járványhoz kapcsolódott, amely idén tavasszal, nem pedig télen sújtotta a lakosságot.
„Ezeket az adatokat az egy főre jutó finanszírozáshoz használják – az iskolák, óvodák juttatásai, kifizetései és költségvetési előirányzatai, valamint a férőhelyek számának kiszámításához. Ezeket az adatokat városrendezéshez, közlekedéshez, gázinfrastruktúrához használják. Rengeteg ilyen jellegű dologhoz. De ami a legfontosabb, a demográfiai statisztikák képezik a demográfiai politika alapját” – magyarázza a demográfus.
Nagy a valószínűsége, hogy idén még az éves orosz statisztikai évkönyvet sem kapják meg az ukrán szakemberek a természetes népességváltozásról. És ezen a néhány mutatón kívül semmilyen más statisztika nem fog többé megjelenni az UIISS portálon.
Történelmi előzmények
Egyébként történt már ilyesmi korábban is. A Szovjetunió ugyanígy próbálta eltitkolni a demográfiai adatokat az 1970-es években, amikor az országban csökkent a várható élettartam, miközben a kapitalista országokban emelkedett. A probléma leplezése érdekében korlátozták a statisztikákat. Egy másik példa Fehéroroszország, amely 2020-ban leállította az adatok közzétételét, és csak idén kezdte újra publikálni a legalapvetőbb adatokat, amelyek gyakorlatilag haszontalanok a szakemberek számára.
A jelenlegi születési ráták azért lennének fontosak, mert Oroszország (is) egy demográfiai hullámvölgyben van.
Bár egyes becslések szerint Oroszország 2022 óta 11 helyet javított a globális születési arány rangsorban, de csak azért, mert a születések száma sok nyugati és más országban is meredekebben csökkennek. Tehát Oroszország az elmúlt három évben nem előzte meg az európai országokat – még ha ezt is akarják láttatni.
Az orosz lakosság várható élettartama is fehér folt lesz
A demográfus szerint a „várható élettartam” az egyetlen mutató, amely a halálozást reálisan tükrözi, mert lehetővé teszi, hogy bármely országot vagy egy adott ország történelmének bármely időszakát összehasonlítsák a szakemberek.
Az 1960-as évektől kezdődően a várható élettartam Európa összes szocialista országában csökkent, vagy legjobb esetben is stagnált. Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság keleti régióiban mindig is a legrosszabb számok voltak megfigyelhetők, magasabb halálozási aránnyal. 1964-1980 között a várható élettartam a Szovjetunióban 2,5 évvel csökkent. Ez példa nélküli volt: ha kizárjuk a háborús időszakot, akkoriban a világon sehol máshol nem esett ilyen drámaian a várható élettartam. Ez a szovjet szocialista közegészségügyi és társadalmi modell válsága volt – és különösen a férfiakra volt pusztító hatással.
Aztán Mihail Gorbacsov hatalomra kerülésével alkoholellenes kampányával javított a helyzeten.
Öt év alatt körülbelül egymillióval kevesebb ember halt meg, mint korábban. A várható élettartam a teljes népesség körében 2,5, a férfiak esetében pedig 3,5 évvel ugrott meg. A születési ráta kilenc hónappal később szintén nyolc százalékkal emelkedett.
Aztán jött Borisz Jelcin, akivel véget ért az alkoholellenes kampány, a szocialista blokk szétesett, és a piacot elárasztotta az olcsó alkohol, ráadásul a szociális szolgáltatások összeomlottak, nőtt a bűnözés, a munkanélküliség és a szegénység. Ennek eredményeként a férfiak várható élettartama katasztrofális szintre süllyedt, 1994-ben mindössze 58 évre. A kutatók kimutatták, hogy a középkorú orosz férfiak 10-15 százaléka nagyivó, és ez a csoport az összes halálozás akár felét is kiteszi. Az alkoholpolitikától függően ez a populáció vagy bővül, vagy zsugorodik. Hol többen, hol kevesebben halnak meg.
Olyan ez, mint egy daganat: amikor a vodka olcsó, növekszik és elnyeli az embereket; amikor drága, zsugorodik, és a halálozási arány csökken.
Ezután némi ingadozás jött. Aztán 2006-ban Oroszország elkezdte bevezetni az UFAIS-t – az Egységes Állami Automatizált Információs Rendszert – az etanol és az alkoholos italok gyártásának és értékesítésének nyomonkövetésére, és abban az évben 170 000-rel kevesebben haltak meg a vártnál. A férfiak várható élettartama több mint egy évvel megugrott.
A Covid is beleszólt
2006-tól a 2020-as Covid-világjárvány kezdetéig az orosz történelem legjobb időszakaként nőtt a várható élettartam, a halálozási arány csökkent. A férfiak várható élettartama 59-ről 68 évre emelkedett mindössze 13 év alatt. De a Covidot nem kezelte jól Oroszország, s végül a világ tíz legnagyobb halálozási arányú országa közé került. És még mielőtt a világjárvány véget ért volna, 2022-ben elkezdődött az orosz-ukrán háború.
„Az elmúlt másfél évben a helyzet egyértelműen romlott – bár most már soha nem fogunk róla tudomást szerezni. Ennek eredményeként az orosz férfiak által elért legmagasabb várható élettartam körülbelül 68 év volt, de gyanítom, hogy ez már 66-ra csökkent” – mondja Dmitrij Kobak, aki szerint azok, akiknek hozzáférésük van a titkos adatokhoz, titkos jelentéseket írnak majd, és elküldik azokat egy titkos kormány titkos embereinek.
„Csakhogy mostantól a döntéshozóknak még kevesebb okuk lesz arra, hogy meghallgassák ezeket a titkos szakértőket, mert ezeknek a szakértőknek még csak hangjuk sem lesz” – teszi hozzá a szakember.
Idén júniusban 44 milliárd forintot költöttek a kártyabirtokosok belföldi kikapcsolódásra. 
