Amerikai kutatók szerint akár 35 ezer ukrán gyermek is lehet még Oroszországban vagy orosz megszállás alatt álló területeken. A gyerekeket 2022 februárja óta – amikor Oroszország megkezdte Ukrajna elleni háborúját – különböző módokon választották el családjuktól: árvaházakból vitték el őket, a harctérről szállították el szüleik halála után, vagy közvetlen nyomásgyakorlással távolították el őket családjuktól. Az orosz fél visszautasította a gyerekek hazatérésére vonatkozó követeléseket. Egy orosz tisztviselő a témát „megrendezett színjátéknak” nevezte az idei törökországi tűzszüneti tárgyalások során.
A Guardian szerint egy anya, Natália saját maga mentette ki két fiát, akiket csaknem fél évig tartottak egy oroszországi táborban. Herszon orosz megszállása után egy szomszéd javasolta neki, hogy küldje a fiúkat egy 21 napos, ingyenes táborba Anapába. A gyerekek sem ellenezték az utat, ám a visszatérésüket később megtagadták. Miután az ukrán erők visszafoglalták Herszont, Natália fiai az orosz oldalon rekedtek. A tábor csak akkor engedte volna el őket, ha személyesen jelentkezik értük. Végül egy ukrán szervezet segítségével iratokat szerzett, és egyedül kelt útra Oroszországba: hat napig tartott az út, több határátlépéssel, ellenőrzéssel és bombázás közepette. 2023 februárjában találkozott újra gyerekeivel.
A Yale Egyetem Humanitárius Kutatólaborjának vezetője, Nathaniel Raymond szerint ez lehet a második világháború óta a legnagyobb mértékű gyermekelhurcolás. Szerinte a folyamat a nácik által végrehajtott lengyel gyerekek „elnémetesítéséhez” hasonlítható:
„Egy gyermeket elválasztani saját etnikai vagy nemzeti közösségétől, és másikba integrálni – ez háborús bűncselekmény.”
A Hozzuk vissza a gyerekeket nevű ukrán szervezet mindössze 1366 olyan gyerekről tud, akiket sikerült visszahozni vagy hazaszöktek. A Yale csapata orosz adatbázisok, hivatalos dokumentumok, családi kapcsolatok és műholdképek alapján több ezer gyermek hollétét tudta beazonosítani.
A beszámolók szerint egyes gyerekeket katonai táborokba vittek, ahol megbüntették őket, ha ukránul beszéltek, és orosz himnuszt kellett énekelniük. Daria Kaszjanova, az Ukrán Gyermekjogi Hálózat vezetője szerint ha egy gyermek orosz árvaházba kerül, „gyakorlatilag lehetetlen visszahozni”.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen az ukrán gyermekek jogellenes deportálása miatt. A gyerekek visszatérése Ukrajna egyik alapkövetelése minden béketárgyaláson.
Az Európai Központi Bank mindhárom irányadó kamatot változatlanul hagyta. 
