Mélyülő repedések a Putyin-rezsim alapzatán

Az 1970-es évek végén a Szovjetunió egy évtizedes háborút indított Afganisztánban, amely 15 ezer emberéletbe került, és hozzájárult a végső összeomlásához. Közel fél évszázaddal később Vlagyimir Putyin orosz elnök elindította a saját háborúját Ukrajna ellen, és ez a háború legalább 250 ezer orosz emberéletet követelt a teljes körű invázió kezdete óta eltelt három év alatt.

Ilyen ütemben, ha Putyin inváziója olyan sokáig tart, mint Leonyid Brezsnyev szovjet-afgán háborúja, az orosz áldozatok száma több mint 55-ször nagyobb lesz – miközben Oroszország lakossága ma alig több, mint a fele a Szovjetunióénak. Mindeközben három kontinens 45 országa tart fenn szankciókat Oroszország ellen.

Oroszországon belül a háború fokozta a belső elnyomást, miközben a Kreml a húsdaráló táplálására nem csak a sorozásra, hanem pénzügyi ösztönzésre is támaszkodik. A szamarai régióban januárban a rekordot jelentő 40 ezer dollárt (jelenlegi árfolyamon 13,8 milliót) ért el az aláírási bónusz annak, aki hajlandó harcolni.

Nyilvánvaló, hogy az ukrajnai katonai szolgálatra vonatkozó ilyen nagy összegű kifizetések a leendő katonák növekvő vonakodását tükrözik. Míg Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök arról számolt be, hogy az idei év első öt hónapjában 175 ezer férfi jelentkezett a hadseregbe, addig a Mediazona becslése szerint csak 2024 második felében 51 ezer orosz halt meg a harctéren.

A költségek egyre fenntarthatatlanabbá válnak

Lehet, hogy Putyin még mindig képes lesz havi 30 ezer főnél többet toborozni, de az is lehet, hogy nem. Feltehetően Putyin jutalmazza a regionális kormányzókat a magas toborzási számokért. De ha a regionális adminisztrációk megemelik az aláírási prémiumokat, hogy aztán nem sokkal később csökkentsék azokat, akkor arra lehet következtetni, hogy a költségek fenntarthatatlanná válnak.

Június 5. óta ugyanis a Volga folyam és az Urál-hegység között fekvő Baskíria területén az „önkéntesek” prémiumát 20 400 dollárról 12 700 dollárra csökkentették; az Ukrajnához közeli belgorodi területen pedig januárban 38 200 dollárról 10 200 dollárra. Oroszország-szerte januárban eltörölték a börtönben raboskodóknak járó szövetségi besorozási átalányfizetési prémiumokat.

Putyin el fogja kerülni a sorkatonák újabb mozgósítását

Az aláírási prémiumok közelmúltbeli csökkentése ismét arra utal, hogy a rendszer pénzügyi nyomás alatt áll. Végül is Oroszország a fő bevételi forrását jelentő olajat hordónként nagyjából 50 dollárért, azaz 25 százalékkal a 2025-ös költségvetésben eredetileg becsült ár alatt tudja csak értékesíteni.

Oroszország továbbra is teljes mértékben függ egy finanszírozási forrástól: a Nemzeti Vagyonalaptól. Ez 2022 előtt 183 milliárd dollárt tartalmazott, de nem minden volt likvid. 2024 végén már csak 38 milliárd dollárnyi pénzzé tehető eszközzel rendelkezett.

Oroszország 2025 második felében pénzügyi válsággal fog szembenézni. Nem marad forrása a költségvetés finanszírozására: vagy csökkenti a GDP mintegy 7 százalékát kitevő katonai kiadásokat, vagy még jobban megnyirbálni kényszerül a szociális kiadásokat.

Az éppen hétfőn derült ki, hogy olyannyira nincsen már pénz a központi büdzsében, hogy az orosz vasútmonopólium, az Orosz Vasutak elhalaszt egy 10 milliárd dolláros projektet, amelynek célja a nyersanyagexport fellendítése volt Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína felé.

Az elnök tojástánca

Ennek ellenére Putyin valószínűleg el fogja kerülni a sorkatonák újabb mozgósítását. Amikor 2022 szeptemberében ezzel próbálkozott, úgy tűnt, hogy a „különleges katonai művelet” közvélemény általi támogatottsága csorbát szenvedett.

Kétségtelenül emlékszik az afganisztáni szovjet kalandokra is. Azért volt politikailag olyan kényes az a 15 ezer elesett katona ügye, mert a legtöbbjük soha nem akart harcolni. Ráadásul nemcsak a szovjet perifériáról, hanem Moszkvából és Szentpétervárról is besorozták őket, ahol a veszteségek a kulturális elitet is érintették, aláásva a rendszer hitelességét.

Hogy elkerülje a régi hibák megismétlődését, Putyin a kényszerítés finomabb formáira támaszkodik. A múlt hónapban például az orosz távol-keleten fekvő Jakutföldön „Változtasd meg az életed” elnevezésű napot tartottak, hogy helyi hajléktalan férfiakat toborozzanak a frontvonalba.

Az elmúlt időszakban több olyan eset is előfordult, hogy olyan férfiakat, akik kisebb bűncselekmények miatt kerültek bíróság elé, a bírák súlyos büntetésekkel fenyegetőzve kényszerítették arra, hogy belépjenek a hadseregbe.

Repedések a Putyin-rezsim alapjain

Oroszország már régóta alkalmaz hasonló trükköket, hogy kazah, vagy nepáli migránsokat csábítson a frontvonalra. Most azonban az oroszok kerültek célkeresztbe. Mindenütt megjelentek a „sofőrök”, „biztonsági őrök” és „építőipari munkások” számára kiírt állásajánlatok az aktív harci övezetekben – ez nyilvánvaló csel a háború brutális valóságának elrejtésére.

Eközben az újoncok átlagéletkora emelkedik, és már nem ritka, hogy 60 év feletti férfiak is csatlakoznak a frontvonalhoz. Még a Kreml-barát médiumok is beszámolnak olyan esetekről, amikor sebesült katonákat kegyetlenül megvertek, ha nem hajlandók visszatérni a frontra, mielőtt teljesen felépülnének.

Májusban orosz katonák a Telegramon arról számoltak be, hogy a parancsnokuk mankókon járó embereket küldött a csatába. A háború korábbi szakaszában az orosz sebesültek legalább időt kaptak a gyógyulásra – most már nem. Mivel 23 ezer páncélozott járművet vesztettek el, most öszvérekkel szállítják a hadianyagot.

Putyin burokban

Az egyre mélyebb repedések ellenére úgy tűnik, Putyin nem került közelebb a fegyverszünet elfogadásához. Ellenkezőleg, a hadműveletei egyre erőszakosabbá válnak.

Valószínűleg egyszerűen nincsen tudatában az összképnek. A rossz hírek nem feltétlenül jutnak el hozzá, mivel a beosztottak úgy védekeznek, hogy egyszerűen visszatartják azokat.

Ironikus módon Oroszország katonai problémái megerősítik a Kreml teljes azonosulását a háborúval. A Szovjetunió összeomlása után kialakult európai rend felülvizsgálatára törekvő Putyin olyan rendszert hozott létre, amely hajlandó olyan döntéseket hozni, amelyek a demokratikus társadalmak számára értelmetlennek tűnnek.

Fáradságos háborúja ezért minden bizonnyal folytatódni fog. Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás csökkenésével Európának eközben többet kell tennie azért, hogy szélesítse a repedéseket Putyin elnyomó és agresszív rezsimjének alapzatán.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)