Üdvözli a várható életkor növekedését, a korai halálozások csökkentését az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO friss 2018-as jelentése kapcsán, amelyet az éves konferenciára készítettek. Ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a dohányzás, az alkoholizmus, az elhízás, valamint az átoltottság alacsony szintje néhány országban fékezi ezt a folyamatot.
Egyes európai országok elsők a világon az “élettel való elégedettség” nevű mutató terén, de nagyok a különbségek. Átlagosan egy évvel nőtt a várható életkor az öt évvel korábbi állapothoz képest a kontinensen, de 11,5 év a különbség a legjobb és a legrosszabb helyzetben levő országok között.
A szervezet célja volt, hogy 2020-ig évente 1,5 százalékkal csökkentse négy fontosabb nem fertőző halálok előfordulását, ezt még túl is teljesítették. Ide tartoznak a szív– és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és egyes krónikus légúti megbetegedések. (Amelyek terén Magyarország nagyon rosszul áll, erről itt írtunk.)
Túlsúlyosak vagyunk
Ugyanakkor aggasztónak tartják, és hosszú távon az eredményeket is megfordíthatja, hogy a kontinensen magas a dohányzók aránya (a 15 év felettiek harmada füstöl), az alkoholfogyasztás is meghaladja más régiókét. A lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, ráadásul a tendencia növekedő. (Erről a veszélyforrásról itt írtunk nemrég.)
|
| A túlsúlyosak és elhízottak aránya a népességen belül, a legmagasabb mutatójú ország, az átlag és a legalacsonyabb adat (WHO) |
Mr. alkohol
Az alkoholfogyasztásban egyébként óriásiak a különbségek az egyes országok között, fejenként és évente egy és 15 liter között. Bár ha ránézünk a mellékelt térképre, azt látjuk, hogy ebben a muzulmán országok járnak elöl, és néhány dél-európai ország, mint Itália mutatója is a három liternél kezdődő alacsonyabb sávban van. Magyarország valahol a középmezőnyben található. (A jelentés olyan volt szovjet tagköztársaságokat is Európához sorol, mint Kazahsztán vagy Törökország.)
|
| Éves alkoholfogyasztás, tiszta alkohol, liter/fő, 15 év felettiek (WHO) |
Fontos az egészségügy
Nehezen érthető, hogy miért több éves némelyik adatsoruk, és nincs minden országokra lebontva. Mindenesetre a legmagasabb a várható életkor Svájcban és Luxemburgban, 83 év a most születő gyermekeknél. Németország is jól áll a maga 81 évével, amit a Der Spiegel Online azzal magyaráz – a magas német alkoholfogyasztás ellenére –, hogy jó az egészségügyi ellátás náluk.
Meddig élnek majd a magyarok?
Magyarországon egyébként a KSH szerint 2017-ben a férfiaknál 72,40, a nőknél 78,99 év volt a születéskor várható élettartam. (A kettő számtani átlaga 75,7.) Öt évvel korábban, 2012-ben ez 71,45 és 78,38 év volt.
Ha az egészségügytől sok függ, akkor nem meglepőek a nagy különbségek. Az adat ugyan 2014-es, de volt olyan ország a kontinensen, ahol a GDP-nek mindössze kettő százalékát fordították egészségügyre, és olyan, ahol a 12 százalékát.
Egészséges életet
Hol lehet ezen a skálán Magyarország? A Statista.com szerint 2014-ben 7,2 százaléknál volt, 2015-ben 7,0 százalék, a tendencia azonban 2005 óta csökkenő. A KSH pedig erre a két évre 7,1, illetve 7,2 százalékot jelöl meg.
Egy másik mutató, amivel mostanában sokat foglalkoznak – például a nyugdíjkorhatár felemelése kapcsán –, hogy nemcsak az életkor számít, hanem az is, meddig maradunk egészségesek. A 65 éves korban még átlagosan várható egészséges évek száma nálunk csak mintegy hat év. A skandináv országokban 15 év a jellemző.
|
| A 65 éves korban még várható egészséges évek száma (WHO) |
A csúcsszezon előtt jött a friss elemzés. 
