Oké, hogy tovább élünk, de meddig maradunk egészségesek?

Üdvözli a várható életkor növekedését, a korai halálozások csökkentését az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO friss 2018-as jelentése kapcsán, amelyet az éves konferenciára készítettek. Ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a dohányzás, az alkoholizmus, az elhízás, valamint az átoltottság alacsony szintje néhány országban fékezi ezt a folyamatot.

Egyes európai országok elsők a világon az “élettel való elégedettség” nevű mutató terén, de nagyok a különbségek. Átlagosan egy évvel nőtt a várható életkor az öt évvel korábbi állapothoz képest a kontinensen, de 11,5 év a különbség a legjobb és a legrosszabb helyzetben levő országok között.

A szervezet célja volt, hogy 2020-ig évente 1,5 százalékkal csökkentse négy fontosabb nem fertőző halálok előfordulását, ezt még túl is teljesítették. Ide tartoznak a szív– és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és egyes krónikus légúti megbetegedések. (Amelyek terén Magyarország nagyon rosszul áll, erről itt írtunk.)

Túlsúlyosak vagyunk

Ugyanakkor aggasztónak tartják, és hosszú távon az eredményeket is megfordíthatja, hogy a kontinensen magas a dohányzók aránya (a 15 év felettiek harmada füstöl), az alkoholfogyasztás is meghaladja más régiókét. A lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, ráadásul a tendencia növekedő. (Erről a veszélyforrásról itt írtunk nemrég.)

Mr. alkohol

Az alkoholfogyasztásban egyébként óriásiak a különbségek az egyes országok között, fejenként és évente egy és 15 liter között. Bár ha ránézünk a mellékelt térképre, azt látjuk, hogy ebben a muzulmán országok járnak elöl, és néhány dél-európai ország, mint Itália mutatója is a három liternél kezdődő alacsonyabb sávban van. Magyarország valahol a középmezőnyben található. (A jelentés olyan volt szovjet tagköztársaságokat is Európához sorol, mint Kazahsztán vagy Törökország.)

Fontos az egészségügy

Nehezen érthető, hogy miért több éves némelyik adatsoruk, és nincs minden országokra lebontva. Mindenesetre a legmagasabb a várható életkor Svájcban és Luxemburgban, 83 év a most születő gyermekeknél. Németország is jól áll a maga 81 évével, amit a Der Spiegel Online azzal magyaráz – a magas német alkoholfogyasztás ellenére –, hogy jó az egészségügyi ellátás náluk.

Meddig élnek majd a magyarok?

Magyarországon egyébként a KSH szerint 2017-ben a férfiaknál 72,40, a nőknél 78,99 év volt a születéskor várható élettartam. (A kettő számtani átlaga 75,7.) Öt évvel korábban, 2012-ben ez 71,45   és 78,38 év volt.

Ha az egészségügytől sok függ, akkor nem meglepőek a nagy különbségek. Az adat ugyan 2014-es, de volt olyan ország a kontinensen, ahol a GDP-nek mindössze kettő százalékát fordították egészségügyre, és olyan, ahol a 12 százalékát.

Egészséges életet

Hol lehet ezen a skálán Magyarország? A Statista.com szerint 2014-ben 7,2 százaléknál volt, 2015-ben 7,0 százalék, a tendencia azonban 2005 óta csökkenő. A KSH pedig erre a két évre 7,1, illetve 7,2 százalékot jelöl meg.

Egy másik mutató, amivel mostanában sokat foglalkoznak – például a nyugdíjkorhatár felemelése kapcsán –, hogy nemcsak az életkor számít, hanem az is, meddig maradunk egészségesek. A 65 éves korban még átlagosan várható egészséges évek száma nálunk csak mintegy hat év. A skandináv országokban 15 év a jellemző.