A fővárosi önkormányzat és cégei az Mfor múlt heti cikkében közölt összesítés szerint közel 1400 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzést Tarlós István főpolgármesterségének első hét évében. De 2017 óta is meredeken emelkedett ez a szám, hiszen az M3-as metró alagútjának, valamint az északi és déli szakasz állomásainak rekonstrukciója önmagában csaknem 100 milliárddal dobta meg a fenti összeget, míg a BKV egyetlen informatikai tendere 19 milliárdot adott hozzá.
Mindhárom eljárás győztese több szálon kötődik Mészáros Lőrinc üzleti érdekeltségeihez. A Swietelsky több vasúti beruházásra, többek között a felcsúti kisvasútra is összeállt a Mészáros érdekkörébe tartozó R-Kord Kft.-vel. Míg kikötőfejlesztésre a Mészáros és Mészáros Kft.-vel társult. A minden kormánypárttal hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló Strabag korábban hulladéklerakókat épített közösen Mészáros vállalkozásával. Ezenfelül százmilliókat költenek az Orbán Viktor számára oly kedves focicsapatok szponzorációjára.
Még egyértelműbb a kapcsolat a BKV 10 éves informatikai szolgáltatási tenderén győzedelmeskedő Sys IT Services Kft. esetében, hiszen a cég egyik nevesített alvállalkozója a Mészáros Lőrinc-közeli tőzsdei informatikai vállalat, a 4iG. Az IT-cég részvényeiből nem sokkal a közbeszerzési pályázat előtt vásárolt be Mészáros Lőrinc kulcsembere, Jászai Gellért. Az eredmény kihirdetése után pedig a 4iG megvette a másik nevesített társvállalkozást, a T-Systems Magyarország Zrt-t, amely korábbi években a fővárosi cégek bejáratott informatikai szolgáltatójaként működött.
A BKV mellett a Fővárosi Csatornázási Műveknek és a Fővárosi Vízműveknek is dolgozott, amelyért a fent említett időszakban összesen csaknem 25 milliárd forintot számlázhatott. A cég ezzel közvetlen informatikai beszállítójává vált a fővárosi önkormányzat cégeinek, ami jó kormányzati támaszpont lehet arra az időkre, amikor esetleg nem Tarlós István vezeti Budapestet.
Ismerős csapatba érkeztek. A fővárosi önkormányzatnak és cégeinek Tarlós regnálása óta több mint tízezer céget számláló beszállítói körének toplistásai így, vagy úgy kapcsolódnak a kormánypárthoz, illetve a NER gazdasági szereplőihez. A Korrupciókutató Központ adatbázisából, a Közbeszerzési Értesítő hirdetményeiből, valamint a fővárosi cégek közzétett szerződéseiből kirajzolódó közbeszerzési térkép elképesztően kiterjedt beszállítói hálót mutat.
S ez érthető is, hiszen az önkormányzat városüzemeltetési cégei széles tevékenységi kört tudhatnak magukénak, ráadásul jelentős bevétel felett diszponálnak. Az Mfor múlt heti összesítése szerint a vállalatok évi 400-500 milliárd forintos árbevételre tesznek szert, ami a fővárosi önkormányzat gyorsan apadó saját forrásainak lassan a kétszeresére rúg - a különbözet a szolgáltatások után a lakosságtól és a vállalkozásoktól, azaz a szolgáltatás igénybe vevőitől befolyó bevétel. A fővárosi fejlesztések pedig szinte kivétel nélkül uniós és állami forrásokból, illetve hitelből valósulnak meg, ebből fizetik a beszállítókat is.
A városvezetés kétszer is nekifutott a cégek gazdálkodásának, közbeszerzései befolyásolásának, de mindkétszer elbukott. Az első ciklus elején megalakított két holding lassú kimúlásáról előző cikkünkben részletesen írtunk, mint ahogy a második ciklus találmányának számító Közbeszerzési Kft. csúfos bukásáról is. Az okok sokrétűek, de aligha tagadható, hogy a Fidesz az első perctől megpróbálta betenni a lábát a főváros ajtajába. A városvezetés hol több, de inkább kevesebb sikerrel állt ellen a NER nyomásának. A fővárosi közbeszerzési eljárásokat a gazdasági szükségszerűségeken, illetve a cégspecifikus mutyikon túl a kormány különféle intézkedései, a gazdasági holdudvar szereplőinek nyomulása látványosan egy irányba terelte. S ez jól kiolvasható az Mfor által összeállított beszállítói toplistáról.
A Korrupciókutató Központ 2011-2017 közötti közbeszerzési eljárásokat tartalmazó adatbázisát a 2018-ban és 2019-ben kiírt és eredményesen zárt tendereinek adataival kiegészített Mfor beszállítói listát toronymagasan a VT-Arriva Személyszállító és Szolgáltató Kft. (lánykori nevén VT-Transman) vezeti. Az elmúlt 8 évben összesen 155 milliárd forint értékben kötött szerződést közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetésére a BKV-val, majd a BKK-val. Ezek közé tartozik többek között a reptéri járat is.
A cég nem új szereplő a fővárosi tömegközlekedésben. Előbb alvállalkozóként, majd az új buszüzemeltetési modell 2012-es bevezetése után külső partnerként dolgozott a BKV-nak. Jelenleg cirka 350 buszt üzemeltet Budapesten. (Az agglomerációs járatokat vivő Volánbusz Zrt-vel együtt a BKV buszforgalmának harmadát adják.) A céget a magyar Videoton-csoport alapította, de 2013 óta a német államvasút, a Deutsche Bahn a többségi tulajdonos. Az Arriva 2012-es 5,4 milliárdos árbevétele 2018 végén már meghaladta a 25 milliárdot. A sok évig a kormány szócsöveként működő Echo tévét birtokló (de azt átadni kényszerülő), a Békementeken legelöl masírozó Széles Gábor, a Videoton Holding elnök-vezérigazgatója már a Videoton 2013-as évzáró ünnepségen kiemelte a cégcsoporthoz tartozó VT-Arriva teljesítményét, amely a fővárosi megrendelésnek köszönhetően megduplázta az árbevételét és a holding akkor 15 milliárdos beruházásából 12 milliárdot a cég autóbuszlízingje hozott. A BKV ehhez képest abban az évben csak egy 9 milliárdos állami gyorssegéllyel kerülhette el a csődöt, holott az üzemeltetési költségen minden évben farag valamit.
A fenti pályázaton egyébként a BKV el se tudott indulni elaggott járműparkja és hitelképtelensége okán. A fővárosi önkormányzat nem adott tulajdonosi fedezetigazolást és az sem hatotta meg a döntéshozókat, hogy a cég számítása szerint saját üzemeltetésben 1,5 milliárd forinttal olcsóbban tudta volna megoldani a feladatot. A VT-Arrivának azóta is többszörösen lejt a pálya: a teljesítésbe a járművek amortizációját is beszámíthatja, a megállók, végállomások, garázsok infrastruktúráját egyedül a BKV tartja fenn, miközben a többi szolgáltató is használja, ezenfelül jelentősen eltérnek a buszvezetők foglalkoztatási feltételei is. A külsős szolgáltatók egyébként ugyanúgy hitelből vásárolták a buszokat, ahogy a BKV tette volna. A kölcsönöket az új buszok drágább üzemeltetési költségéből befolyó bevételből fedezik. A külsős szolgáltatók a BKV szakszervezetek számításai szerint a 8 éves szerződési idő alatt közel 26 milliárd forinttal számlázhatnak többet a BKV-nál. Ennyiből fővárosi cég is fejleszthette volna a járműflottáját, amelynek átlagos kora csaknem 14 év.
Az új buszüzemeltetési modell a főváros, pontosabban a Vitézy Dávid vezette BKK saját ötlete volt. Az agglomerációs járatok átadását a Volánbusznak viszont a kormány kényszerítette ki A tárca erre irányuló szándékát Németh Lászlóné fejlesztési miniszter 2012 végén jelentette be, de az állami tulajdonban lévő busztársaságnak akkor még sem elegendő járműve, sem embere nem volt a feladatra. Két sikertelen tender után végül 2013 szeptemberében sikerült szerződést kötnie 167 új Mercedes busz vásárlásáról. A BKK pedig ekkor hirdetett tendert a feladatra. Majd kevés meglepetést keltve a Volánbuszt hirdette ki nyertesnek.
A nyolc évre szóló 59 milliárdos keretszerződést 2014 áprilisában írták alá. Az új városvezetés tehát a VT-Arriva és Volánbusz szerződéseinek lejárta után módja lesz új partnereket keresni. A várhatóan több tízmilliárdos tenderek eredményébe várhatóan a NER is beleszólna. A másik két buszos versenytárs mindenesetre időközben eltűnt a süllyesztőben.
A csaknem 20 milliárdos tendert nyerő Orangeways-t felszámolták, a T&J Busz Porjekt Kft-vel offshore háttere miatt a főváros szerződést bontott. A Volánbusz viszont ezzel az egyetlen szerződéssel felkerült a fővárosi beszállítói toplista negyedik helyére. (A teljes listán szerepel két üzemanyagszállító is, az OMV 136,7 milliárddal, míg a MOL 90,7 milliárd forinttal, de az egyszerűség kedvéért ezeket a cégeket - mivel nincs más versenytársuk - kivettük a végleges listából.)
A két buszos cég közé a cikk elején már emlegetett két építőipari óriás préselődött be. Az Mfor számításai szerint a Swietelsky-csoport cégei összesen 78 milliárd értékben kötöttek szerződést fővárosi vállalkozásokkal, míg a Strabag-csoport 66, 7 milliárddal szorult a harmadik helyre. Mindketten régi partnerei a fővárosnak. Mindkét cég dolgozott a budai fonódó villamoshálózat, valamint az M4 és az M3-as metróvonal kivitelezésén.
Az OLAF által jelentősen túlszámlázottnak ítélt, illetve korrupciós gyanúba kevert négyes metró kontraktusok közül a Strabag és a Swietelsky szerződések összértéke meghaladta a 15 milliárdot. Ám ez kevéssé zavarta a Demszky-projektet erősen bíráló fideszes városvezetést, amikor az M3-as metrótenderekre érkező pályázatokat értékelték.
A fent említett nagyobb projektek mellett a Swietelsky a pünkösdfürdői , illetve az Aranyhegyi patak árvízvédelmi létesítményének kivitelezését és több útfelújítási programot csípett meg, míg a Strabag a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep építésére, út- és hídfelújításokra szerződött főként a BKK-val. De 2017 óta a Strabag szállítja az aszfaltot a Budapest Közút Zrt-nek is, évi 500 millió forintért.
A beszállítói toplista következő Colas, valamint a Sade Magyarország Mélyépítő Kft., illetve a lista végére felkerülő Bonex Építőipari Kft. helyezése elsősorban a Budapest és Budaörs teljes csatornázottságát célul kitűző Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projektnek köszönhető, amely immáron második szakaszába lépett és a tervek szerint jövőre fejeződik be. A projektet az unió Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) finanszírozza. A francia tulajdonban álló Sade, amely jó érzékkel 2010-ben értékesítette a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. alapította FCSM Mélyépítő Kft.-ben meglévő közel 31 százalékos üzletrészét, ezenkívül bedolgozott az Olof Palme ház hűtési rendszerébe és ők végezték a Margitsziget csatornázásának egy részét is.
A BKISZ sorban utolsó VII. tenderét viszont a Strabag Építő Zrt., valamint a Penta Általános Építőipari Kft. nyerte. A cégek a becsültnél csaknem egymilliárddal drágábban 3,78 milliárdért végzik el a fennmaradt munkát. A Penta is bedolgozott a margitszigeti csatornázásba, ezenfelül ők kapták a vizes világbajnokságra elkészülő pesti rakpart kialakítását is. (A félreértések elkerülése végett mindjárt az elején tisztázzuk, hogy ez a Penta, nem azonos a Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter bizalmát élvező Penta Industry Kft-vel, amely az előző ciklus alatt valóságos közbeszerzési bajnoknak számított, ám pártfogója tárcavesztésével a cég is kegyvesztetté vált.)
A Penta Általános Építőipari Kft-t Rogán Antal – a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője még belvárosi polgármesterként hozta be a fővárosi beszállítói körbe, azóta is csurran neki feladat az V kerülettől, hiszen ők újíthatták fel a Vörösmarty és a Podmaniczky teret is. De azóta bekerült a fővárosi önkormányzat beszállítói közé, majd a XII., a III., a XVI. kerülettel, sőt az ellenzéki Zuglóval nőtt a megrendelői kör.
A Tarlós-éra újoncai közé tartozik a T. O.M Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt., amely egy-egy kisebb értékű megbízást ugyan a Demszky időszakban is kapott, de az esetenként több milliárdos megrendelések 2011 után hullottak az ölébe. A kezdetben csak takarítást, majd őrzést és végül komplex épületüzemeltetést is vállaló cég a temetők, az állatkert, szemétlerakók, az FCSM irodái mellett most már a fővárosi piacok takarítása, illetve őrzése mellett 2017 óta a BKV telephelyeinek teljes körű vagyonvédelmét is biztosítja. Mindez csupán azért különös, mert a viselt dolgairól korábban többek között a 24.hu és az Átlátszó is beszámolt.
Utóbbi egy nyilatkozóra hivatkozva egyenesen azt írta, hogy a cégháló magasan van beágyazva, a cikk szerint hatósági emberek is segítik a fennmaradásukat, természetesen pénzért cserébe. A T.O.M. Controll 2001 Zrt. ellen korábban a Fővárosi Főügyészség is nyomozott, sőt a NAV is büntetőeljárást folytatott csalás miatt. De mindez mit sem számított, a számos fővárosi cég mellett a Szépművészeti Múzeum összes telephelyének takarítását is rájuk bízták.
A fenti cégek alkotják a főváros beszállítói elitjét. Mögöttük még több ezer cég sorakozik. Ezer fölött jár azon vállalkozások száma is, amelyek 2011-től egymilliárd forintnál nagyobb értékű fővárosi szerződésállományt gyűjtöttek össze. Szép számmal akad közöttük józan gazdasági érdek alapján kiválasztott cég, de mutyiganyús kontraktus is. A fenti listával csupán egy apró fénypászmát akartunk vetni Budapest jelenlegi vezetése alatt lezajló gazdasági játszmákra.
Megkapta az engedélyt a Mol. 
