Mint lapunk beszámolt róla, tavaly év végén felgyorsult a Paksra tervezett új blokkok beruházása. No nem a földmunkák, hanem a műszaki előkészítés - miközben az eredeti tervek szerint 2024 táján már át kellett volna adni a beruházást. Azaz négy év múlva.
Az Államadósság Kezelő Központ tavaly év végén 44,93 milliárd forint devizatartozást mutatott ki a paksi beruházással összefüggésben. Ez jelentős ugrás volt a korábbi időszakokhoz képest, amikor pár milliárd forintos tételek szerepelt negyedéves bontásban. Illetve volt egy időszak, amikor 24 milliárd forint is szerepelt ezen a soron, de azt előtörlesztette a magyar állam.
Mint ahogy tette azt a többi tétel esetében is. Tudomásunk szerint a tavalyi harmadik negyedév végén kimutatott 8,34 milliárd forint is erre a sorsra jutott, vagyis azt a hitelrészt már előtörlesztettük. Úgy tudjuk, erre a lépésre készül a kormány az előző év végi, nagyobb összeg esetében is.
A parlament honlapjára felkerült kormányzati tájékoztatás szerint a múlt év végi nagyobb lehívást a létesítmény engedélyezéséhez szükséges műszaki tervek elkészülte miatt hajtotta végre a kormány. A teljes tervdokumentáció - amelynek csak egy része az új blokkok műszaki terve - mintegy 300 ezer oldalt tesznek ki - derül ki Süli János tárca nélküli miniszter tájékoztatásából.
A Pénzügyminisztérium pedig azt árulta el képviselői kérdésre, hogy eddig összesen 239 millió euró értékben történt lehívás a paksi hitelkeretből. Azért külön fizet az állam, ha adott évben nem történik meg az egész évre szánt hitelrész teljes lehívása: ilyen esetekben rendelkezésre tartási díjat kell fizetnünk, erre eddig 1,832 millió eurót kellett fizetnünk.
Figyelembe véve a hitelkeret felhasználását, valamint a költségvetésből fedezett kiadásokat, eddig mintegy 100 milliárd forint értékben elvégzett munkát ellentételezett a magyar állam az orosz kivitelező felé. Ennek egy jelentősebb részét tavaly év vége felé rendezték.
Ami az idei évet illeti, arra lehet számítani, hogy folyamatos lesz a hitelkeret kihasználása. Folytatódik a tervdokumentációk benyújtása, a különböző munkafázisokhoz, például a munkagödör kiásásához kapcsolódóan - tájékoztatták lapunkat.
Az egész projekt során mintegy 110 számlát fog kiállítani az orosz fél, ebből eddig 18 számla benyújtására került sor - értelemszerűen a kisebb tételeket tartalmazókról van szó, hiszen a munka érdemi része még nem kezdődött el.
Mint jeleztük az eredeti, 2024-2025-ös átadási határidőhöz képest jelen állás szerint 2029-ben kerülhet sor az új blokkok átadására. A csúszást részben az uniós engedélyezési folyamat késlekedése okozza (amiért először a brüsszeli bürokráciát hibáztatta a magyar kormány, utóbb viszont elismerték, hogy az orosz fél nem tudott maradéktalanul megfelelni a követelményeknek, sem humánerő-kapacitásban, sem unió-kompatibilis tervek kidolgozásában), de arról is hallani, hogy a kormány sem annyira lelkes már a projekt iránt, mint volt korábban. Bár Orbán Viktor miniszterelnök általában hitet tesz az atomenergia mellett, és az innovációs tárca energiastratégiája is erre alapoz, közben újra teret nyert a kormámnyzati energiapolitikában a napenergia hasznosítása - egyebek mellett a frissen meghirdetett klímavédelmi akcótervben.
Katonai schengeni övezetet akarnak. 
