A pénzügyi piacok bizalmának megerősítését szem előtt tartó intézkedést eredetileg alkotmányos erejű, kétharmados többséget igénylő törvényben akarta szabályozni az osztrák kormánykoalíció, de nem sikerült elnyernie az ellenzék támogatását. A szavazásra az év utolsó parlamenti ülésnapján, törvényhozási hajrában került sor.
A kormánypártoknak - az Osztrák Néppártnak és az Osztrák Szociáldemokrata Pártnak - a gyakorlatilag az utolsó pillanatig folytatott tárgyalások ellenére sem sikerült maguk mögé állítani egyet sem a három parlamenti ellenzéki párt közül. Az ellenzék annak ellenére sem támogatta kormányoldali javaslatot, hogy előző nap Heinz Fischer szövetségi elnök is erre ösztönözte őket.
A kormány felelőtlen magatartással vádolta az ellenzéket, az ellenzék viszont hiányolta az adósságcsökkentéshez vezető út részleteinek kidolgozását. Parázs vita alakult ki a törvényjavaslat szerdai vitáján is, miután a vezető kormánytagok egy elhúzódó bizottsági ülés után késve érkeztek a plenáris ülésre. A legnagyobb ellenzéki erő, a nagyobbik kormánypárttal, az SPÖ-vel azonos (27 százalékos) támogatottságot élvező populista Osztrák Szabadságpárt lemondásra szólította fel a kormányt.
Az adósságféket a költségvetés általános céljai és alapelvei között rögzítik. Ha a hiány meghaladja a 0,35 százalékos határt, a különbséget egy külön számlán könyvelik el, ahogyan az esetleges többletet is. Az előírástól való eltérés alól a parlament adhat felhatalmazást a kormánynak egyszerű többséggel, természeti katasztrófa és "a kormány ellenőrzését igénylő rendkívüli helyzetek", így gazdasági válság esetén. Túllépés esetén legfeljebb a GDP 1,25 százaléka lehet a strukturális deficit.
Egyes szakértők korábban az alkotmányos szintű szabályozás jogi és tartalmi problémáira figyelmeztettek. Egyikük, Stephan Schulmeister közgazdász az MTI-nek nyilatkozva a múlt hét végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a strukturális deficit meghatározására nincsen egységes módszertan. Más szakértők szerint attól lehet tartani, hogy az egyszerű törvénnyel elfogadott adósságféknek csak szimbolikus jellege lehet majd.
A jelentés szerint idén az első három negyedévben a normalizált adózás utáni eredmény 1 százalékkal nőtt. 
