A kormány várakozásainak megfelelnek a központi költségvetés október végi pénzforgalmi adatai. A mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei 3% alatti hiánycél - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 24,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 21,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 15,3 milliárd forintos többlettel zártak októberben. Így az államháztartás központi alrendszerének 2013. október végi hiánya 887,7 milliárd forintra teljesült.
Az NGM ismét megemlíti: egyszeri, nagy bevételi tételek még az év hátralévő részében fognak befolyni a költségvetésbe, úgymint a frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó mintegy 100 milliárd forintos bevétel, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt - négy ütemben történő – befizetésének második fele, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része is.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés október végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 761 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, a pénzügyi szervezetek különadója, valamint az illetékbevételek - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett nagyobb összegben alakultak a helyi önkormányzatok befizetései és az egyéb bevételek is.
Kiadások
A kiadási oldalt tekintve többletkiadást eredményezett, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés október végi kiadásai mintegy 1224 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények - pl. kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények - kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, a lakásépítési támogatások, az egyéb kiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.
Kamategyenleg
A korábbi évekhez képest a nettó kamatkiadások csökkentek. A kamatkiadások 2013. I-X. hónapban 972,5 milliárd forintot tettek ki, 35,9 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 102,3 milliárd forintos szintet értek el, 12,7 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. október végi 234,7 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 178,2 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 56,5 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. október végén az Alapok együttes hiánya 61,6 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím 2013-tól már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok október végi 70,0 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 25,9 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 36,9 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezenfelül az Alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése – az előirányzatnak megfelelően – és az EU-s elő- és társfinanszírozás alakult magasabb összegben. Továbbá a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, valamint a Nemzeti Kulturális Alap idei kiadása is nagyobb lett.
A várakozásokkal szemben élénkebb az idei lakásbiztosítási kampány, mint a 2025-ös. Az átlagdíj a kampányban 38 ezer forint – mondják az alkuszok. 
