A források további 40 százalékát a humánerőforrással, az infrastruktúrával, a környezetvédelemmel és az energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztésekre szánja a kormányzat. Arról is döntött a kormány, hogy 2014-től az operatív programok irányító hatóságai a szakminisztériumokhoz kerülnek, ezzel nagyobb lesz az összhang a stratégia, a szakpolitikák és a végrehajtás területén.
Az egyes fejlesztési célokra szánt konkrét pénzeszközök nagyságáról egyelőre még nem lehet beszélni, erről hamarosan döntenek majd az EU állam- és kormányfői - tette hozzá.
Az unió céljai a következő ciklusra
Az Európai Unió öt fő célt tűzött ki az integráció országai számára az EU következő költségvetési ciklusában. Ezek között szerepel, hogy az időszak végére, 2020-ra a kutatás-fejlesztésbe (K+F) kell fektetni az EU GDP-jének 3 százalékát, a foglalkoztatottságnak pedig a 20-64 évesek körében el kell érnie a 75 százalékos arányt.
Jelentős lépéseket kell tenni az éghajlatvédelem területén, így például 2020-ra 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát, 20 százalékkal kell javítani az energiahatékonyságot és 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es évekhez képest.
Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy 2020-ra az oktatásban 10 százalék alá kell mérsékelni a korai iskolaelhagyók arányát, és el kell érni, hogy felsőfokú végzettsége legyen a 30-34 éves korosztály legalább 40 százalékának. Emellett küzdeni kell a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, úgy, hogy a költségvetési időszak végére 20 millióval csökkenjen az EU-ban az extrém szegénységben élők száma.
A fenntartható, magas hozzáadott értékű termelés a cél
Magyarország az EU öt fő prioritásával összhangban azt vállalta, hogy a K+F ráfordítások aránya a GDP-hez viszonyítva a 2011-es 1,2 százalékról 1,8 százalékra emelkedik, a foglalkoztatottságot Magyarország is 75 százalékra akarja növelni 2020-ra a tavalyi 60,7 százalékról, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát 30,3 százalékra akarja Magyarország növelni a tavalyi 28,1 százalékról.
Cséfalvay Zoltán hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan a korai iskolaelhagyók hányadát 10 százalékra akarják csökkenteni a 2011. évi 11,2 százalékról, a szegénységben élők arányát pedig 5 százalékkal kívánják mérsékelni. Magyarország a megújuló energia hányadát 2020-ra 14,65 százalékra akarja emelni a tavalyi 8,79 százalékról.
A cél az, hogy Magyarország fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedést érjen el az EU következő költségvetési ciklusában - emelte ki Cséfalvay Zoltán.
Így költené el a kormány az uniós pénzeket
Az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési ciklusában az ország az uniós források 60 százalékát közvetlenül a növekedés ösztönzésére, gazdaságfejlesztésre fordítja majd, erről már határozott a magyar kormány. A most véget érő költségvetési ciklusban az uniós forrásoknak csak a 16 százalékát használták fel erre a célra - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtöki budapesti rendezvényén.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
