1,125 milliárd dollárnyi forrást gyűjtött be a Magyar Fejlesztési Bank.

600 milliárd forintnyi új, tőkefinanszírozási forrás kerül a magyar gazdaságba a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül megvalósuló Baross Gábor Tőkeprogramnak köszönhetően. Az átfogó, három pilléres tőkeprogram Ingatlan- és értékpapíralapok lába március elsején indult, 150 milliárd forint keretösszeggel, célja pedig az ingatlanalapok és értékpapíralapok feltőkésítésén keresztül a beruházási aktivitás növelése, a zöldfejlesztések előtérbe helyezése, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztése.

A Liszt Ferenc repülőtér kifutójáról jelentkezett be Facebook oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki az általa vezetett operatív törzs újabb döntéseiről számolt be.

Varga Mihály nem akarta kommentálni a kamatcsökkentést - a Pénzügyminisztérium nem változtat az idei gazdasági előrejelzésén.

Félmilliárddal indul a horvátországi program, az év végéig hat országban támogathatjuk a gazdaságot.

Mire hivatalba lép a következő kormány 2018-ban, a tervek szerint az utolsó fillérig le lesz kötve a 2020-ig tartó uniós ciklus teljes forráskerete Magyarországon. A kormány képviselője szerint ennek főleg a Brexit az oka - a forrásokra teljesen kiéhezett magyar vállalkozóknak pedig mindegy az indok, csak jöjjön már valami. Most hirtelen akkora pénzt öntenek a nyakukba, ami sokkolóan hathat.

Négy pályázati felhívás jelent meg, a keretösszeg közel 60 milliárd forint.

Több mint 1000 milliárd forint újabb forrás nyílik meg a gazdaságfejlesztési, illetve innovációs és kutatás-fejlesztési támogatásokra 2016-ban.

Ebben a ciklusban 12 ezer milliárd forint uniós pénz érkezik a magyar gazdaságba, ennek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítaná a kormány. A főterek díszkövezésének ideje lejárt - hova juthat el a magyar gazdaság ennyi pénzzel? Mi lesz azokkal a cégekkel, akik nehezen férnek hozzá a pályázatokhoz, vagy túl nagyok a támogatáshoz? Mit tesz hozzá a kormány az uniós pénzekhez? A Napi Kommentárban Dr. Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük. A beszélgetés első része.

A gazdaságfejlesztési programoknál a győztesek kiválasztásának gyakorlata nem volt megfelelő az EU szerint - 700 milliárd forintnyi támogatást függesztettek fel, de valószínűleg nem bukjuk el a pénzt.

Nyolc terület élvez prioritást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GIOP) idei fejlesztési kereteiben.

A miniszterelnök szerint Magyarország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programja indul januárban, konkrétumokat azonban nem mondott. Továbbra is a nemzeti tőkét erősítené, az exportképes magyar középvállalkozások számát a jelenlegi 2-3 ezerről tízezer fölé növelné.

A kormány döntött a nemzeti közműszolgáltató felállításáról, amely már 2015-től piaci körülmények között áramot, gázt és távhőt fog szolgáltatni - jelentette be Lázár János. A miniszter Makón elmondta, hogy ha jó a program, egy ellenzéki vezetésű város is kaphat pénzt fejlesztési célokra - bár mondjuk Makón pont nem jó a szocialista polgármester programja Lázár szerint.

A kormány saját politikájának megerősítését látja az Alkotmánybíróság döntésében. A devizahitelesek kapcsán ugyanakkor meg kell várni az Európai Bíróság döntését is. A gyengébb forinttól az exportőrök számának bővülését várják.

A kormány február végén benyújtja a partnerségi megállapodást az EU-nak, ez alapján kapjuk meg az uniós támogatásokat.

Lázár János komoly csatára számít az ügyben. A települések az adósságátvállaláson túl pluszpénzt is kapnának, szigorúan nem szökőkutakra.

Az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési ciklusában az ország az uniós források 60 százalékát közvetlenül a növekedés ösztönzésére, gazdaságfejlesztésre fordítja majd, erről már határozott a magyar kormány. A most véget érő költségvetési ciklusban az uniós forrásoknak csak a 16 százalékát használták fel erre a célra - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtöki budapesti rendezvényén.

Gyökeresen megváltozik az európai uniós források elosztása 2014 és 2020 között, a fejlesztési pénzek nagy részét a vállalkozások kaphatják - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken Móron, a II. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon.

Az Európai Bizottság zöld utat nyitott a záhonyi vasútfejlesztési nagyprojekt EU-s forrásokból való elszámolásának. A fejlesztés a Záhony térségében megvalósuló komplex gazdaságfejlesztési program legnagyobb projektje, amelyben 42,6 km széles nyomtávú vasúti gerinchálózat kerül felújításra.