Varga: 2 fontos dolgot mondott az Ab a devizahitelekről

Megszületett az alkotmánybíróság döntése a devizahitelek ügyében, lehet győztest hirdetni? – kérdezte a Gazdasági Rádió Varga Mihály gazdasági minisztert. Ebben a történetben a veszteséget kell kompenzálni. Ez a döntés mindenképpen megerősíti a kormányt abban, hogy a következő időszakban is foglalkozni kell a devizahitelek kivezetésével, törekedni kell arra, hogy ezeket a családokat megmentsük attól, hogy utcára kerüljenek. Törekedni kell arra is, hogy hosszú távon ez a rendszerkockázat megszűnjön, azaz jelzálogalapú, lakáscélú devizahitelek ne legyenek – mondta a miniszter.

25 milliárd már elment árfolyamgátra

Körülbelül négyszázezer jelzálogalapú devizahitel lehet most, ezeknek a kivezetésére kell törekedni? – kérdezte a riporter. „Az utóbbi időben jelentős intézkedéseket hoztunk annak érdekében, hogy segítsünk” – mondta Varga, és emlékeztetett a végtörlesztésre és az árfolyamgátra.

Varga Mihály

Szerinte az árfolyamgát rendszere nem csak időben tolja ki a problémát, ahogy sokan mondják. Öt év múlva, amikor lejár, és törleszteni kell, nagyon komoly támogatást ad hozzá az állam. „Az elmúlt hónapokban már 25 milliárd forintot folyósítottunk ezekhez az árfolyamgátas szerződésekhez” – tette hozzá. A Nemzeti Eszközkezelő már több mint tízezer lakást vásárolt meg.

Meg kell várni az EU-t

Varga szerint az alkotmánybíróság két fontos döntést hozott. Egyrészt megerősítette, hogy alkotmányos lépéseket tett a kormány. A másik fontos megállapítása az volt, hogy a döntéseknek mindig „érdekegyensúlyban kell lennie más intézkedésekkel is”. Azt állította, hogy a kormány intézkedései egyszerre segítettek a devizahiteleseken, ugyanakkor nem veszélyeztették a gazdasági növekedést, így megvolt a szükséges egyensúly. Az alkotmánybíróság visszaigazolta a kormány eddig megtett lépéseit.

Arra a kérdésre, hogy zajlanak-e tárgyalások most a bankokkal a probléma végleges megoldásáról, vagy jegelték azokat a választások miatt, Varga emlékeztetett arra, hogy a Kúria az Európai Bírósághoz fordult bizonyos kérdésekben. Szerinte a Kúria önállóan is tudna döntéseket hozni és nem kéne az EU bíróságára várni, de tiszteletben tartják a döntéseit és megvárják a fejleményeket.

Ezután is korlátozni kell a devizahiteleket

Ha április 6-a, a választások után is ők maradnak kormányon, akkor gondoskodni fognak a devizahitelek kivezetéséről, de bármilyen kormány lesz is, ezzel az üggyel foglalkoznia kell – legalábbis ez volt Varga véleménye. Szerinte a lakossági devizahitelezést a jövőben is korlátozni kell, hogy ne váljon tömegessé.

Olyan megoldást kell találni, ahol minden szereplő úgy érzi, hogy az érdekeinek megfelel. A legfontosabb szereplők itt az állam, a bankrendszer és az ügyfelek – mondta Varga, ebben a sorrendben. Erre az érdekegyeztetésre az elmúlt években „kevesebb példa volt”, általában a bankok úgy érezték, hogy valamilyen jogosultságot vesznek el tőlük.

Külső hatások a forintnál

(Forrás: Sxc.hu)

A devizahiteleseknek nagyon nem mindegy, hogyan áll a forint árfolyama, az pedig mostanában folyamatosan a hírportálok címlapjain van. Varga szerint a forintárfolyamnak két olyan külső tényezője van, amelyeknek a befolyásolására a kormánynak csak korlátozott lehetőségei vannak.

Az egyik az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pénzpumpa-szűkítő intézkedése (tapering), amely nyugtalanságot, idegességet okozott a befektetők körében. Ezzel keveset tudunk tenni, de majd előbb-utóbb értékelik a befektetők, hogy a magyar gazdaság nem a török gazdaság – mondta, majd felsorolt néhány makromutatót, amelyekre a kormány büszke.

Ukrajna és IMF

A másik ok az ukrán helyzet, amely jelentős instabilitást visz a régió gazdaságpolitikai döntéseibe. Körülbelül 1,7 milliárd euró az exportunk Ukrajna irányába, gazdasági kapcsolataink tehát komolyak, igaz, ez csak a magyar export két százaléka – tette hozzá.

Az IMF-el folytatott hétfői megbeszélésről Varga elmondta, felemelő érzés, hogy nem programországként kell velük tárgyalni, és nem a hitel következő részletének lehívási feltételeiről. Ehelyett az IMF csak tanácsokat ad, arról volt szó, hogyan lehetne fokozni a gazdasági növekedést, vagy az ukrán válság hogyan hathat Magyarországra. Az IMF szakemberei két hétig voltak itt, és jelentést készítenek az ország helyzetéről az IMF vezetésének.

Oroszország, Németország az igazán fontos

Elhangzott, hogy sok elemző magasabb gazdasági növekedést vár az országtól, mint a kormány két százalékos becslése. Varga szerint nem jó semmit elhamarkodni, de eljöhet az idő, amikor a kormány is módosít. Olyan kérdéses tényezők vannak, mint az ukrajnai helyzet alakulása, főleg Oroszországgal együtt tud nagy bizonytalanságot vinni az európai növekedési kilátásokba.

A legfontosabb azonban nekünk Németország, amely egyelőre nem érzi az ukrán válságot. Más érintett országok, mint Lengyelország vagy Szlovákia sem változtattak még növekedési számaikon.

Nincs árfolyamcél és kamatcél

Arra a kérdésre, hogy egy esetleges további kamatcsökkentésnek lehet-e még hozzáadott értéke a gazdaság számára, vagy a kockázatok nagyobbak, Varga azt mondta, ők elsősorban az állampapír-hozamokat figyelik. Szerinte ismét van egy kis megnyugvás a piacon, a hozamok a múlt héten csökkentek. „A magyar kormánynak nem is kell rendelkeznie sem valamiféle árfolyamcéllal, sem valamiféle kamatcéllal, hanem alkalmazkodnia kell egy helyzethez” – mondta. Persze az a legjobb, ha egy jó árfolyam jó gazdasági növekedést tud teremteni.

Az, hogy melyik is a jó árfolyam, és mi a tolerálható, Varga szerint mindig egy érem legalább két oldala. Vannak, akik számára a gyengébb árfolyam kellemetlen hatásokkal jár, a másik oldalon viszont nyertesei is vannak. „Ha ez a kormány folytatja a munkáját, akkor nyilván mindenképpen végig kell gondolni, hogy erre az árfolyamszintre milyen gazdaságfejlesztés vagy iparfejlesztés építhető.”

Gyenge árfolyammal az exportőrökért

Varga Mihály

Önmagában az árfolyamváltozás csak pillanatnyi előnyt tud adni az exportra termelő vállalkozóknak. „De hosszú távon, ha egy gyengébb árfolyam alakul ki, akkor abban kell gondolkodni, hogy a mostani 2-3 ezres kis- és középvállalkozói kör helyett, akik exportálni tudnak, egy jóval nagyobb kör alakulhat ki, akik részben importot tudnak kiváltani, részben meg tudnak jelenni a külső piacokon.”

Gazdaságfejlesztésben kell gondolkodni – fejtette ki. Ezt bele kell illeszteni egy iparfejlesztésbe, az EU-támogatások elosztásába. Mások a versenyképességi lehetőségeink gyengébb árfolyamnál, és mások egy erősebbnél – tette hozzá. Ha valaki megnézi az olasz példát, ott amíg volt líra, az folyamatosan gyengült más devizákhoz képest, mégis adott volt az olasz gazdaság stabilitása, köszönhetően a széles kis- és középvállalkozói rétegnek, amelyek exportképesek is voltak.

Lebontják a minisztériumi monstrumot

Magyarországon ez a rész hiányzik még, van egy jól teljesítő multikból álló szegmense a magyar gazdaságnak, van rengeteg jól teljesítő kis- és középvállalat, de az a köztes rész, amely a nagy és közepes vállalkozók közötti exportteljesítményt hozná, az még hiányzik. Ezt az elvékonyodó réteget kell vastagítani még a következő években.

Az Ipari Minisztérium egykori budapesti Margit-körúti épületéről és környékéről Varga azt mondta, húsz év után végre elindult a környék rehabilitációja, olyan közparkot lehetne kialakítani, amely illeszkedik a Millenáris-parkhoz. Javítaná a környék szellőzését is, csökkentené a légszennyezettséget.

Nincs szó Mammut 3-ról

Szó sincs róla, hogy Mammut 3 épülne a helyén, közparkot szeretnének létrehozni – hangzott el. Az épület bontása nyáron befejeződhet, a robbantásos bontás nem lehetséges. Az interjú végén a miniszter az elektromos autók tervezett támogatásáról beszélt.