A jövő héten véglegesíti a kormány a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodást, és még februárban hivatalosan is benyújtja az Európai Bizottságnak - nyilatkozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az MTI-nek. Úgy vélte, az első pályázatok az év második felében írhatók ki.
Elsők között jelentkezünk a pénzért
A tagállamok április 22-éig nyújthatják be a partnerségi megállapodást, Magyarország várhatóan az első országok között lesz, amelyek formálisan is eljuttatják a dokumentumot a bizottságnak - jegyezte meg. Hangsúlyozta: a múlt heti utolsó informális egyeztetés sikerrel zárult Magyarország és a bizottság között.
A hivatalos jóváhagyásra három-hat hónap áll az uniós testület rendelkezésére, de Cséfalvay Zoltán bízik abban, hogy a formális egyeztetés a lehető legrövidebb lesz, miután az informális megbeszéléseken a vitás pontokat többségében sikerült rendezni.
A partnerségi megállapodás benyújtása után három hónapon belül be kell adni az egyes területek támogatási céljait, prioritásait, forrásait részletesen meghatározó nyolc operatív programot, ezeket a kormány a tervek szerint már márciusban eljuttatja Brüsszelbe. Cséfalvay Zoltán arra számít, hogy az operatív programok uniós jóváhagyása után, az év második felében írhatók ki az első pályázatok.
Több megy majd gazdaságfejlesztésre
Az államtitkár a pénzügyi keretekről elmondta: a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban a hazai társfinanszírozással együtt összesen 7480 milliárd forint jut majd a fejlesztési programokra. Cséfalvay Zoltán emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi keret 60 százalékát, mintegy 4500 milliárd forintot közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítanak. Ez jelentős növekedés a 2007-2013-mas időszakhoz képest - hangsúlyozta.
Ebből a szempontból a legfontosabb a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amelynek forráskerete 2850 milliárd forint. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) több mint 1200 milliárd forinttal gazdálkodhat, ennek is mintegy háromnegyede közvetlenül gazdaságfejlesztésre megy. Különböző arányban, de a másik hat operatív programban is van közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítandó rész - mutatott rá az államtitkár.
A rendelkezésre álló 7480 milliárd forintnak legalább 15 százaléka közvetlenül a kis- és középvállalkozások erősítését szolgálja majd. Az államtitkár jelentős változásnak nevezte, hogy az eddigi általános vállalkozás-fejlesztés helyett a jövőben a támogatások a vállalkozói célcsoportok - például fiatal vállalkozók, gyors növekedésre képes vállalatok, beszállítók -, valamint területi és ágazati szempontok szerint is sokkal célzottabbak lesznek.
Innováció és foglalkoztatás
A teljes keret mintegy 10 százaléka jut közvetlenül kutatás-fejlesztésre és innovációra. Csak a GINOP-ban 680 milliárd forint lesz erre a célra, ami a többi operatív programból erre fordítandó összeggel együtt eléri a 750 milliárd forintot, ez több mint duplája a 2007-2013-mas időszak keretének - mondta Cséfalvay Zoltán.
Szintén a források 10 százalékát fordítják közvetlenül a foglalkoztatás erősítésére, amit a korábbi időszakkal szemben nem annyira szociális, sokkal inkább gazdaságfejlesztési kérdésként kezelnek. Magyar szempontból különösen fontos, hogy a források csaknem 10 százaléka közvetlenül energiahatékonysági fejlesztésekre jut, összességében 720 milliárd forint, ami két és félszeres emelkedés a korábbi időszakhoz képest. Cséfalvay Zoltán kiemelte azt is, hogy infokommunikációs szektor fejlesztésére megy a teljes keret 5 százaléka, ami mintegy 400 milliárd forint, továbbá közel 250 milliárd forint a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódik.
A visszatérítendő támogatások
Lényeges változás a gazdaságfejlesztési programoknál, hogy a bizottsággal folytatott hosszas vita után végül jelentősen megemelkedett az úgynevezett pénzügyi eszközök aránya, ami a visszatérítendő támogatásokat, egyebek mellett a kedvezményes hiteleket és a garanciát jelenti - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Ezeket a forrásokat a visszafizetés után újra felhasználhatják majd más pályázók. Ezen a csatornán a teljes keret csaknem 10 százaléka, mintegy 700 milliárd forint jut a gazdaságba, ami főként a vállalkozások fejlesztését, valamint az innovációs, infokommunikációs és energiahatékonysági pályázatokat érinti majd, ez utóbbi esetben a lakosságot is megcélozva - közölte Cséfalvay Zoltán.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
