A bankok később visszakapják, amit most befizetnek
A Pénzügyminisztérium a közzétételt követő közleményében emlékeztet: a koronavírus elleni küzdelemből a magyar bankok is kiveszik a részüket. A kilenc hónapos hitelmoratórium mellett 55 milliárd forintnyi különadót fizetnek be idén.
A korábban bejelentett, most a Közlönyben is közzétett, pénzintézeti szektor által fizetendő adó mértéke az adóalap - vagyis a módosított mérlegfőösszeg - 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka. A bankok járványügyi különadóját egy erre célra kialakított nyomtatványon elektronikusan kell bevallani 2020. június 10-ig. A bankok ezt az összeget - a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból – visszakapják. Az adót három egyenlő részletben kell megfizetni, az elsőt 2020. június 10-ig, a másodikat 2020. szeptember 10-ig, a harmadik részletet pedig 2020. december 10-ig - ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter korábban jelezte.
A kiskereskedelmi különadó 500 milliós árbevételnél kezdődik
A kiskereskedelmi adóról azt írja a Pénzügyminisztérium: a koronavírussal szembeni védekezés akkor lehet eredményes, ha a terhek viselését megosztja az ország. A kormány ebben a küzdelemben számít a jelentős piaci erőfölényre szert tevő, nagy kereskedelmi láncokra; arra, hogy az érintettek nagyobb szerepet vállalnak a közteherviselésben, és hozzájárulnak a védekezési kiadásokhoz.
A különadó a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeket érinti, független az értékesítés módjától, így a netes kereskedőkre is vonatkozik, de csak a nagyvállalatokra - az 500 millió forint alatti árbevételű cégek esetében 0 százalék az adókulcs, így a KKV-knak nem kell adót fizetniük és bevallást sem kell kitölteniük.
A különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék.
Az érintetteknek havonta adóelőleget kell fizetniük, először május 31-én. Eddig az időpontig az egy hónapra jutó, havi összeget egy erre a célra szolgáló nyomtatványon jelezni is kell az adóhivatalnak. Ám tekintettel arra, hogy az adóelőleg összegét a korábbi üzleti év nettó árbevétele alapján kell kiszámítani, egy speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés segíti azokat a cégeket, amelyeknek az adott hónapban a kereskedelmi forgalmuk az előző év azonos időszakához képest legalább 40 százalékkal esett vissza. E mellett természetesen előzetesen, még az előleg fizetésének határideje előtt, az általános adómérséklési kérelem is benyújtható, ha a koronavírus-járvány olyannyira csökkentette a bevételt, hogy a különadó nem éri el az adóévben fizetendő adóelőleg összegét.
A tárca számításai szerint - most, a veszélyhelyzet idején - a kiskereskedelmi ágazat a különadó révén 36 milliárd forinttal járul hozzá a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételi oldalához; a két különadóból tehát összesen 91 milliárd forintra számít a Pénzügyminisztérium.
Mire kell a pénz?
Varga Mihály korábban felidézte: az átalakított idei költségvetésben a kormány elsőként a 633 milliárd forintos járvány elleni védekezési alapot hozta létre, amely a védekezéshez szükséges forrásokat tartalmazza. Ez az alap nyújt fedezetet egyebek mellett a védőeszközök beszerzésére és az egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos bérkiegészítésére is.
Ez egy felülről nyitott előirányzat, amely szükség esetén túlléphető, a kormány biztosítja azt az összeget, amelyre a betegek ellátásához és a járvány elleni védekezéshez szükség van - hangsúlyozta.
Annak érdekében, hogy az összeg folyamatosan rendelkezésre álljon, a védekezési alap mögé stabil, biztonságos és igazságos forrásokat kell rendelni. Ennek megfelelően többek között a meglévő tartalékokból, a pártok támogatásának 50 százalékából, a multinacionális láncokat terhelő adóból és a pénzintézetek befizetéséből áll össze az alap - mondta Varga Mihály.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy fogalmazott: a bankszektor szolidáris az egész társadalommal, az évente befizetett 100 milliárd forint nagyságrendű adók mellett az átmeneti terhet is befizetik.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
