Az Európai Bizottság által az eurózóna országainak költségvetési terveiről készített véleményeket tekintették át pénteki rendkívüli tanácskozásukon az eurót használó tagállamok pénzügyminiszterei. Az idei az első olyan év, amikor az úgynevezett kettes jogszabálycsomag értelmében erre már azt megelőzően lehetőség nyílik, hogy a tagállami parlamentek elfogadnák a költségvetéseket - mondta Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke.
A politikus örömét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság egyik tagállam büdzsétervezetéről sem jelentette ki, hogy egyértelműen nem tesz eleget a stabilitási és növekedési paktumban foglaltaknak. Azokat az országokat viszont, ahol fennáll ennek kockázata, az eurócsoport arra kéri, megfelelő intézkedésekkel küszöböljék ki ezt a veszélyt.
"Nem féltünk attól, hogy konfrontálódjunk, kérdőre vonjuk egymást, de ami még fontosabb, attól sem, hogy tanuljunk egymástól" - húzta alá Dijsselbloem, aki elmondta, hogy ez alkalommal csak 13 eurót használó ország terveiről készült értékelés, mert a makrogazdasági kiigazító program alatt álló, uniós és IMF-segítségben részesülő országok más ellenőrzés alá esnek.
Kockázatok és mellékhatások
A bizottság öt ország esetében állapította meg, hogy fennáll annak kockázata, hogy a 2014-es költségvetés nem lesz összhangban a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában megállapított deficitküszöbbel vagy a GDP-hez mérten 60 százalék alatti, illetve csökkenő államadósság követelményével. Luxemburg esetében viszont Dijsselbloem is kitért arra, hogy a költségvetési tervezetet a távozó kormány nyújtotta be Brüsszelnek, az új kabinettől frissített változatra számítanak.
A kockázatosként azonosított költségvetésű országok közül Málta 2014-ben egy sor új intézkedést tervez, Olaszországban folyamatban vannak a konszolidációs intézkedések, a kiadások további felülvizsgálatára és privatizációra lehet számítani, Spanyolország már az úgynevezett nemzeti reformprogramban jelezte, hogy új intézkedésekre, a munkaerőpiac további reformjára készül, Finnország pedig hamarosan további konszolidációs intézkedéseket jelent majd be - részletezte Dijsselbloem.
Sok a munkanélküli
A politikus arra is kitért, hogy minden tagállamnak fenntarthatóságra és az úgynevezett középtávú célok teljesítésére, valamint az adósságszabály betartására kellene törekednie, továbbá, hogy az intézkedések összetételére és minőségére is figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a konszolidáció a növekedést is támogassa.
"Az eurózóna kifelé tart a válságból, a kilábalás jelei egyre kézzelfoghatóbbak" - állapította meg a holland pénzügyminiszter, kiemelve, hogy az eurózóna országainak átlagos deficitje ismét 3 százalék alá süllyedhet, és bár az államadósság átlagosan több mint a GDP 90 százaléka, az euróövezet még mindig kedvezőbb helyzetben van ezen a téren, mint az Egyesült Államok vagy Japán.
Jeroen Dijsselbloem arról is szót ejtett, hogy az eurózóna folyó fizetési mérlege pozitív, a munkanélküliség viszont továbbra is magas. Egyes országokban elfogadhatatlanul - tette hozzá, hangot adva véleményének, hogy ezen a reformok változtathatnak, bár az intézkedéseket követően némi időnek el kell telnie, míg azok hatása a munkaerőpiacon is érezhetővé válik.
Ilyen sem volt még! Előre benézhettek egymás zsebébe
Egymás büdzsétervezeteit mérlegelték az eurózóna pénzügyminiszterei.
Már 18 ezernél tart az Otthon Start hitelszerződések száma, csaknem 30 ezer első lakásvásárló költözhet új otthonba. 
