Hétfőtől le is lehet fotózni az iskolaérettségi szakvéleményeket

Forrás: MTI Fotó, Balázs Attila

Az új metódusban az Oktatási Hivatalhoz kellett kérvényt benyújtaniuk a szülőknek, ha egy évig még szeretnék gyermeküket óvódában tartani. Országosan 10 874 iskolaérettségi kérelem érkezett be január 31-ig, 72 százalékukról (7828 db) már született is döntés. Ezek 90 százalékánál helyt adtak a kérelemnek, 2814 ügy még szakértői véleményre vár.

Három olyan megyét választottunk, ahol a legtöbb kérelmet kell feldolgoznia a Pedagógiai Szakszolgálatoknak.

Baranya: „van, ahol napi 20-25 vizsgálatot is végzünk”

„A szakértői kirendelések száma Baranyában több volt, mint az előző években végzett iskolaérettségi vizsgálatok, de még ezzel együtt is el tudjuk végezni az Oktatási Hivatal általi szakértői kirendeléseket februárig, azaz márciusig végzünk mind a 730 esettel. Mégsem célszerű összevetni a 2019-es és a 2020-as iskolaérettségi statisztikákat, két okból sem” - mondja Benkő Vanda, a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója arra a kérdésünkre, mennyivel több iskolaérettségi vizsgálatot kell elvégezniük az új metódusban. Mint mondja, az új jogszabály alapján a pedagógiai szakszolgálatok már nem végezhetnek szakértői bizottsági vizsgálatot, hiszen 2020. január 1-jétől az kizárólag csak az Oktatási Hivatal által, szakértői kirendelés alapján történik a szakszolgálatok szakértői bizottságában, ha a szülő az adott évben 6. életévét betöltött gyermek további óvodai foglalkoztatását szeretné.

A régi jogszabály alapján abban az esetben volt szükséges vizsgálat, ha a szülő és az óvoda nem értett egyet a gyermek iskolaérettségével kapcsolatban, vagy ha a gyermek további óvodai foglalkoztatása célszerű volt 7 éves kor után is. Tehát más-más indokoltság alapján történt tavaly és történik idén az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi vizsgálat.

Ahogy megkapták az OH-tól a vizsgálati kérelmet, 5 napon belül kiküldték a kiértesítéseket, 15 napon belül elvégezték a vizsgálatokat. Kisebb létszámú járásban napi 1-5, a nagyobb tagintézményekben napi 20-25 vizsgálatot végeznek. A kérdésre, hogy a szülőkkel való kommunikáció mennyire gördülékeny, érezhető-e feszültség az új metódus miatt, a főigazgató azt válaszolta, hogy inkább „a várakozás és a különböző hiteltelen vagy téves információk” okoztak bizonytalanságot a szülőkben, de tőlük már megnyugodva távoztak mind a szülők, mind a gyermekek. Ezt segíti elő az Oktatási Hivataltól február 17-én kapott tájékoztató levél, ami alapján végre már ott a helyszínen bepillanthatnak a szülők a gyermekükről szóló szakvéleménybe, sőt, meg is örökíthetik azt.

Jász-Nagykun-Szolnok: „szakembereink empatikusak, a szülők együttműködőek”

„A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakértői Bizottság és a Járási Szakértői Bizottságok 2020. február 17-ig 460 kisgyermeket vizsgáltak meg, az összes 554 db felterjesztés 83 zázalékát” – tájékoztatta lapunkat Csibi Enikő, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója. Intézményük éves szinten átlagban 4500 szakértői vizsgálatot végez, tehát a kirendelt szakértői vizsgálatok éves esetszámhoz viszonyított arányát nem tartja magasnak. A főigazgató központi nyilvántartást vezetett és napi beszámolókat kéret be, amiből fény derül a napi munka légkörére és a vizsgálatok békés hangulatára, pedig az Oktatási Hivatal által elrendelt szakértői vizsgálatok januárban és februárban enyhe feladatemelkedést generáltak a megyében. Szakembereik naponta átlagban 2-3 kisgyermek kirendelt vizsgálatát végzik, a teljes szakszolgálatra vetítve 14 gyermek jut egy hétre, de túlórát nem kellett elrendelnie. Arra a kérdésünkre, hogy a régi metódussal még 2019 őszén is végeztek-e iskolaérettségi vizsgálatokat, a főigazgató azt mondja, csak alkalomszerűen, hiszen az elmúlt évtizedek gyakorlatának megfelelően ezeket március-április hónapokra tervezték. A jogszabály módosítása miatt bizonyos belső átcsoportosítást kellett végrehajtaniuk: olyan iskolaérettségi vizsgálatokat, mely esetekben azok indokoltsága sokrétűen alátámasztottnak bizonyult, vagy a gyermek szüleivel épp hazatelepedett külföldről, illetve az SNI (sajátos nevelési igény) és BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) diagnózissal rendelkező, 6. életévüket betöltő kisgyermekek esetében.

A szülők hozzáállásával kapcsolatban azt mondja, az új metódusban végzett vizsgálatok kezdete óta egyetlen konfliktusos helyzetről sem érkezett beszámoló a megyében. „Szakembereink empatikusak, a szülők pedig együttműködőek, ehhez minden bizonnyal a prevenciós óvodai és szülői fórumaink is hozzájárultak.” A kirendelt szakértői vizsgálatokat terveik szerint február 23-án be is fejezik.

Hajdú-Bihar megye: „a kommunikációt segíti, hogy a szülők láthatják a szakvéleményt”

„785 Hajdú-Bihar megyei gyermek iskolaérettségi vizsgálatát továbbította az Oktatási Hivatal, ahol az adott gyermek egyéni adottságai alapján teszünk javaslatot a tankötelezettség megkezdésére vagy további egy év óvodai nevelésre” – mondja Sári Péterné, a Hajdú Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója, aki meg tudja erősíteni, hogy az előző tanévek hasonló vizsgálatainak számához viszonyítva több iskolakészültségi vizsgálatra vonatkozó végzés érkezett tagintézményeikhez.

A főigazgató nem számszerűsítette, hogy az esetek mekkora hányadával készültek már el, csak annyi információt adott, hogy február közepéig folyamatosan kapták az Oktatási Hivataltól a szakértői kirendelésekről szóló végzéseket, s határidőre le is zajlanak a vizsgálatok, ám a tankötelezettségre vonatkozó döntést az OH határozza meg. A szülők hangulatával kapcsolatban annyit mondott, hogy szakszerűen és felelősségteljesen kommunikálnak velük, amit elősegít az az újdonság is, hogy az írásos véleményt végre a szülők is láthatják postázás előtt. Fellebbezni viszont csak az Oktatási Hivatal döntése után lehet.