Ismét kiújultak a harcok a zaporizzsjai atomerőműnél

• Az Egyesült Államok „egyetemes arcátlanságával” arra ösztönözhet valakit, hogy nagyszabású terrortámadást indítson vagy atomfegyvert vessen be ellene – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján vasárnap, egy nappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulója előtt. „Úgy tűnik, mindenki hozzászokott a nyugati országok és különösen az Egyesült Államok pimaszságához és undorító önimádatához. A saját igazukba és kizárólagosságukba vetett közönyös hitükhöz. Az egyetemes arcátlanságukhoz minden kérdésben. Legyen az akár békés, akár katonai” – írta Medvegyev, emlékeztetve Madeleine Albright néhai amerikai külügyminiszter szavaira arról, hogy Amerikának jogában áll erőt alkalmazni. A korábbi orosz elnök és kormányfő úgy fogalmazott, nem akarja „megátkozni” az amerikaiakat, de elérhetik, hogy terroristák ismét végrehajtsanak ellenük egy támadást 2001. szeptember 11. stílusában, viszont már atom- vagy biológiai fegyverrel. „Vagy ami még rosszabb: valakinek az atomhatalmak vezetői közül felmondják az idegei a szolgálatot, és érzelmi alapon úgy dönt, hogy tömegpusztító fegyvereket vet be. Annál is inkább, mert a folyamatosan bővülő nukleáris klub jelentős részét semmilyen kötelezettség nem köti” – hangoztatta. „És akkor ennyi. Kampec. Már csak az marad, hogy pénzt gyűjtsenek egy új emlékműre a Ground Zero szomszédságában. A jobbik esetben. A rosszabban pedig – egyszerűen koszorúkat eresztenek a vízre…” – tette hozzá Medvegyev. Az amerikaiak „arcátlansága” a politikus szerint egyebek mellett abban nyilvánul meg, hogy Oroszország és a vele baráti országok ellen jogellenes szankciókat léptetnek életbe, miközben a nyugati vagyont érinthetetlennek nyilvánítják; hogy a Nyugat bármilyen fegyvert szállít Oroszország ellenségeinek, de Oroszország barátainak tilos fegyvert szállítani; hogy az Egyesült Államok világszerte elrabolja különböző országok állampolgárait, de az amerikaiakhoz nem szabad hozzányúlni, „még akkor sem, ha mesterkémek, elvonási tünetekben reszkető drogfüggők vagy a szájuk sarkában nyáladzó pedofilok”. „És ez mindenben így van” – vélekedett Medvegyev.
• Ukrajna közölte, hogy a légvédelmi rendszerek az Oroszország által főként Kijev és környéke ellen indított 32 iráni gyártmányú Shahed drónból 25-öt megsemmisítettek. A Reuters szemtanúi legalább öt robbanást hallottak Kijev-szerte, és az ukrán média felvételein számos megrongálódott autó látható. „A drónok csoportosan és különböző irányokból érkeztek a fővárosra” – közölte Szerhij Popko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon.
• Az orosz légvédelmi erők vasárnap reggel megsemmisítettek egy Ukrajnából indított drónt a brjanszki terület felett – közölte a védelmi minisztérium. A minisztérium Telegramban közzétett közleménye nem számolt be károkról vagy áldozatokról – jelentette a Reuters. A délnyugat-oroszországi Brjanszk régió Ukrajnával határos.
• A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a nukleáris biztonságot fenyegető potenciális veszélyre figyelmeztetett, miután az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű közelében kiújultak a harcok. Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve közölte, hogy szakértői Európa legnagyobb atomerőművénél robbanásokat hallottak az elmúlt héten.

• Túl korai lenne még megmondani, hogy Ukrajna nyári offenzívája kudarcot vallott-e – mondta az amerikai hadsereg vezetője. Mark Milley tábornok a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában nyilatkozott: „Az offenzíva körülbelül 90 nappal ezelőtt kezdődött. Lassabban haladt, mint ahogy azt a tervezők várták. De ez a különbség a Clausewitz által papíron háborúnak nevezett háború és a valódi háború között. Tehát ezek valódi emberek valódi járművekben, akik valódi aknamezőkön keresztül harcolnak, és valódi halál és pusztítás, és valódi súrlódások vannak. És még mindig van egy észszerű idő, valószínűleg körülbelül 30-45 nap, a harci időjárásból”.
• A résztvevők mind sikeresnek ítélték a 19 legnagyobb gazdaság, valamint az Európai Unió és immár az Afrikai Unió alkotta G20-ak vasárnap véget ért újdelhi csúcstalálkozóját. Az országcsoport szombaton kiadott zárónyilatkozatában tartózkodott attól, hogy nyíltan elítélje Oroszország ukrajnai háborúját, a konfliktus következtében előállt emberi szenvedést emelte ki, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tartózkodjanak erő alkalmazásától területszerszerzés végett.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „kétségkívül sikeresnek” nevezte a csúcstalálkozót, s hozzátette: „sikerült elhárítanunk a Nyugat arra irányuló kísérleteit, hogy ukránosítsák a csúcstalálkozó napirendjét”. Lavrov valóságtól elrugaszkodottnak nevezte António Guterres nemrég előterjesztett újabb javaslatát a gabonaszállítási egyezmény visszaállítására. Azt mondta, az ENSZ-főtitkár levelének olvasásakor az embernek olyan benyomása támad, hogy Guterres eszközként hagyja magát felhasználni az egyik érdekelt fél által.
• Ukrajna, amely nem kapott meghívót az indiai tanácskozásra, élesen bírálta a zárónyilatkozatot. A G20-nak nincs mire büszkének lennie – jelentette ki Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője. Nyikolenko szerint a dokumentumnak nem „ukrajnai háborúra”, hanem „Oroszország Ukrajna ellen indított támadó háborújára” kellene hivatkoznia. Ezenfelül – úgy fogalmazott – a G20-nak egyhangúlag el kellett volna ítélnie a háborút és felszólítania Moszkvát inváziója haladéktalan leállítására. „Lavrov az ukrajnai háború reklámozója” – nehezményezte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Freedom televízió műsorában. Kijelentette, több olyan nemzetközi elfogatóparancsra lenne szükség, mint amilyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával, „hogy megakadályozhassák az olyan személyek, mint Lavrov” fellépéseit.
• Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója úgy ítélte meg, a zárónyilatkozat „jó munkát végez azzal, hogy kiáll azon elv mellett, hogy az államok nem használhatnak erőt területszerzés érdekében, illetve nem sérthetik meg más országok területi épségét, szuverenitását, valamint politikai függetlenségét”. Jon Finer, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az elfogadott dokumentum mutatja, hogy a nemzetgazdaságok, köztük Brazília, India és Dél-Afrika is egyetértenek abban, hogy a nemzetközi jogot meg kell őrizni és azt Oroszországnak is tiszteletben kell tartania.
• Németország és Nagy-Britannia szintén méltatta a dokumentumot. Olaf Scholz német kancellár szerint „világos állásfoglalás” született, hogy vitán felül áll az államok területi épségének tiszteletben tartása, s az, hogy a határok nem mozdíthatók el erőszakkal.
• Emmanuel Macron francia elnök megjegyezte, hogy a nemzetközi gazdasági kérdések megoldására létrehozott G20 nem feltétlenül a legjobb platform, amitől diplomáciai előrelépést lehet várni Ukrajna ügyében. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a zárónyilatkozat nem jelent diplomáciai győzelmet Oroszország számára. „Ez a találkozó ismételten megerősíti Oroszország elszigeteltségét. Ma a G20-ak túlnyomó többsége elítéli az ukrajnai háborút és annak következményeit” – húzta alá Macron a záróceremóniát követően tartott sajtótájékoztatóján.
• Kisida Fumio japán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „Oroszország ukrajnai inváziója alááshatja a G20-ak együttműködésének alapjait”. Hozzáfűzte, hogy a konfliktus jelentős hatással van a globális gazdaságra, különösen, ami a folyton növekvő élelmiszer- és energiaárakat illeti.
• A házigazda Narendra Modi indiai miniszterelnök felkérte a résztvevőket, hogy novemberben egy virtuális tanácskozáson vitassák meg a hétvégén bejelentett politikai javaslatok és célkitűzések terén elért előrelépéseket.
• Recep Tayyip Erdoğan török elnök újságíróknak nyilatkozva óva intett attól, hogy Oroszországot kizárják a Fekete-tengeri gabonaegyezmény új változatának kidolgozására irányuló megbeszélésekből, mivel „az fenntarthatatlan lenne”.
• Életét vesztette egy segélyszervezet spanyol társalapítója-igazgatója Ukrajnában egy támadás során Bahmut térségében – jelentette be José Manuel Albares külügyminiszter a G20-csoport Újdelhiben tartott találkozóján újságíróknak vasárnap. A tárcavezető elmondása szerint a háború első spanyol halálos áldozatáról szóbeli megerősítést kaptak, a hivatalos tájékoztatást még várják az ukrán hatóságtól. A spanyol sajtó nyilvánosságra hozta, hogy az elhunyt a 32 éves Emma Igual, a Road to Relief nevű segélyszervezet társalapító igazgatója. Instagram-oldalán a csoport korábban arról számolt be, hogy orosz támadás érte a járművet, amelyben a spanyol igazgató, egy német orvos, egy svéd és egy kanadai önkéntes utazott Szlavjanszkból Ivanivszkébe, hogy felmérje a városban rekedt civilek szükségleteit. A közlés szerint a támadásban a kanadai Anthony Ihnat is életét vesztette, és a két másik segélyszervezeti dolgozó is súlyosan megsebesült. „Sosem bocsátjuk meg Putyinnak az okozott fájdalmat” – fogalmazott Félix Bolanos miniszterelnökséget vezető miniszter egy madridi rendezvényen, hangsúlyozva, hogy Spanyolország elítéli a spanyol humanitárius munkás halálát Ukrajnában.
• További – 2,3 milliárd dolláros – nem katonai segélyt jelentett be Ukrajnának Jun Szok Jol dél-koreai elnök vasárnap a G20 újdelhi csúcstalálkozóján. Háromszázmillió dollárt 2024-ben folyósítanak humanitárius segélyként, a fennmaradó 2 milliárd dollárt 2025-től kapja meg Ukrajna hosszú lejáratú, alacsony kamatozású kölcsönök formájában a Dél-Korea és más országok közötti együttműködés ösztönzésére létrehozott Gazdaságfejlesztési Együttműködési Alap (EDCF) révén. Dél-Korea részt vesz az Oroszország elleni pénzügyi szankciókban, és humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának. Kijev kérése ellenére a kelet-ázsiai ország nem küld fegyvereket Ukrajnának.

(MTI, The Guardian)