Idén januárban a bruttó átlagkereset 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit – többek között az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat – érintő keresetrendezés volt hatással. A nettó keresetek emelkedése a bruttó bér átlagával megegyező mértékű volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az év első havában
-
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 273 800 forint volt.
-
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (525 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (171 900 forint).
-
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 94 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8700, illetve 8300 forint.
-
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 182 100 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 189 900 forintra becsülhető.
-
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 284 100 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 3,6% volt.
-
A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10%-kal nőtt egy év alatt.
-
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3%-os növekedése mellett a reálkereset 7,5%-kal emelkedett.
-
A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 10,3%-kal nőttek.
-
A munkajövedelem 9,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Ha az izlandiak az augusztus 29-i népszavazáson az EU-tárgyalások újraindítása mellett szavaznak, akkor egy év alatt csatlakozhatnak. 
