2026. január 27-én a Barátság-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt. A vezeték azóta nem működik, amely jelentősen növeli a tengertől elzárt közép-kelet-európai finomítók függőségét az Adria-vezetéktől, mint az egyetlen életképes útvonaltól.
A JANAF monopóliummal rendelkezik a magyar és szlovák finomítók tengerről való ellátásával kapcsolatban, és annak ellenére, hogy ilyen esetekre a két ország ellátása megengedett tengeri beszerzésű orosz kőolajjal, és teljes mértékben megfelel az EU és az USA szankcióinak (beleértve az OFAC rendelkezéseit is), a Janaf halogatja annak fogadását további jogi ellenőrzésekre hivatkozva, miközben a kőolaj beszerzés joga és felelőssége a MOL-csoporté – írja a Mol sajtóközleményében.
Teszi ezt annak ellenére, hogy az EU-szankciói alapján a Barátság-vezeték üzemképtelensége esetén Magyarország és Szlovákia tengeri útvonalon is szerezhet be nem szankcionált orosz kőolajat. Ezt az álláspontot a magyar és szlovák szakhatóságok is megerősítették, és a kitétel nevesítve van a vonatkozó EU-s szankciós szövegben is.
Fotó: DepositPhotos.com
A Mol-csoport a Barátság-vezeték leállása óta többször is arra kérte a JANAF-ot, hogy erősítse meg: átveszi az EU és USA szankciós szabályai alapján legálisan behozott, oroszországi eredetű tengeri szállítmányt. Ez a mai napig nem történt meg. A JANAF magatartása az ellátás és a hozzáférés megtagadásának minősül. Ahelyett, hogy tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosította volna a hozzáférést, a JANAF a nélkülözhetetlen infrastruktúra feletti ellenőrzését arra használta, hogy korlátozza a hozzáférést. Ezzel tovább fokozza jelenlegi háborús konfliktusok miatt amúgy is kiélezett ellátási bizonytalanságot – írja a Mol.
Az uniós versenyjog világosan írja, hogy az a vállalat, amelyik monopóliummal rendelkezik az energia infrastruktúra területén, erőfölényben van. Az ilyen infrastruktúra feletti ellenőrzés lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy a fogyasztóktól és a versenytársaktól függetlenül viselkedjen, többek között azáltal, hogy az árakat tartósan a versenyképes szint fölé emeli, vagy megtagadja a hozzáférést.
A Mol és a Slovnaft álláspontja szerint a JANAF viselkedése kimeríti ezt és a vállalat visszaélt erőfölényével.
A Mol arra kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy gyorsított eljárásban, vessen véget a JANAF jogsértésnek és tegye lehetővé, hogy a Mol és a Slovnaft hozzáférhessen a kritikus infrastruktúrához. Az Európai Bizottság beavatkozása véget vetne az alapvető létesítményhez való hozzáférés indokolatlan megtagadásának is, ami több közép-európai ország fogyasztóinak és a közérdek sérelmét jelenti, mivel az veszélyezteti az energiaellátás biztonságát a sebezhető közép-kelet-európai régióban.
A visszaigazolás késedelmes beérkezéséből eredő pénzügyi károkért a JANAF-ot terheli a jogi és anyagi felelősség. A Mol fenntartja magának a jogot, hogy kárigényét a JANAF-fal szemben érvényesítse.
A Mol és a Slovnaft az Európai Biztosságnak küldött levelében újra felhívja a figyelmet a JANAF tisztességtelen árazására is. A horvát vállalat 2022 óta a méltányos piaci árak három-négyszeresét kéri el a szállításért, és ezen most sem hajlandó érdemben változtatni. A Mol és a Slovnaft ezért egy másik beadványt is benyújt a JANAF visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlatairól.
Újabb szankciók jönnek. 
