A párizsi székhelyű intézmény hétfői tájékoztatása szerint a magyar konjunktúramutató az áprilisi 98,72 pontról 98,75 pontra nőtt. A mutató tavaly októberben, 99,43 ponton volt a csúcson.
A mutató azt jelzi, hogy a gazdasági konjunktúra hogyan áll a hosszú távú növekedési trendhez képest. A 100 pont alatti értékek azt jelentik, hogy a hosszú távú átlagnál lassabb növekedésre van kilátás, míg a 100 pont feletti értékek ennél gyorsabb növekedést vetítenek előre. Az utólagos statisztikai finomítások hatására a mutató értékeit gyakran felülvizsgálja az OECD.
A szervezet közleményében kiemelte, hogy a legnagyobb gazdaságokban eltérő trendek figyelhetők meg. Az OECD-tagállamok egészére vonatkozó index 100,55 pontról 100,62 pontra, míg az euróövezeti mutató 100,13 pontról 100,26 pontra javult. A régió országai közül a lengyel mutató az áprilisi 100,23 pontról májusban 100,34 pontra, a szlovák 99,77 pontról 99,98 pontra, míg a cseh index 99,86-ról 100,07 pontra javult. A német indexérték 100 pontról 100,12 pontra emelkedett.
Az OECD havonta publikálja összetett konjunktúramutatóját, amely 6-9 hónappal előre jelzi a reálgazdasági ciklusban bekövetkező változásokat.
A párizsi székhelyű szervezet a mutató kiszámításakor többek között az üzleti megrendelések és készletek állományváltozását, egyes pénzpiaci mutatókat, így a részvényárfolyamokat, az üzleti hangulat változását, illetve a Magyarországhoz hasonló kis, nyitott gazdaságok esetében egyes kulcsfontosságú ágazatok adatait, és a legfontosabb kereskedelmi partnerek trendjeit veszi figyelembe.
Itt a fordulat? Végre javult a magyar adat
Hat hónapnyi csökkenés után májusban már nem romlott tovább a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített magyar konjunktúramutató.
A lakáshitelek és a személyi hitelek szerződéses összege is folyamatosan nő, egyre több hitelre van szükségük az embereknek. 
